Budapest Régiségei 12. (1937)

Nagy Lajos: Ácsszerszámokból álló tömeglelet az Aquincumi Múzeumban 153-178

i68 a római császárság virágzó idejébe esik. Elsősorban a saalburgi leleteket vehetjük tekintetbe. Az egyezés velük a legerősebb. Ezekről pedig tudjuk

r hogy a legfiatalabbak nem mennek túl a III. század első felénél. A newsteadti szerszámok kora pedig a saalburgiaknál csak valamivel korábbi. Pontosan datált a seltzi zárt lelet is, melyet Schaeffer a Kr. u. II. század második felére vagy a III. századba helyez. Az óbudai lelet szerszámainak koráról csak annyit állíthatunk, hogy formájuk alapján a Kr. u. II. század második felétől a III. század közegéig datálható leletek példányaival mutatnak fel közösséget és sok esetben egyező formákat. Ezt a kormegállapítást, melyhez a római szerszámok fejlődésének vizsgálata alapján jutottunk, támogatja az ácsszerszámokkal együtt talált bronz pikkelypáncél (lorica squamata) gazdag maradványa is. Ezek egyidőben kerültek a föld alá, s a lelet egységének szempontjából is helyénvaló, hogy leírásukra kitérjünk. A 7. kép a páncél egyes töredékeit eredeti nagyságukban mutatja be. Az 1 — 3. sz.-k trébelt vékony bronzlemezből állanak, s a páncél díszítésére szolgáltak. Az /. s\.-ú hossza 6$ mm, egy-egy lemezke magassága 38 mm; egymástól egy bemélyedő vonallal vannak elválasztva, s körülbelül 9 mm szélesek. A bronzlemez közepén trébelve egy hullámosan haladó vonalat láthatunk, melytől mint válaszvonaltól két oldalra futnak a bemélyedő vonal által domborodást kapó s alsó részükön lekerekített mezők. Az alsó részen hat, míg a felső részén csak kettőnek a töredéke maradt meg. A 2. s^.-ú az 1. sz.-val egyezik meg technikai kivitelben és beosztás tekintetében (h. 7 c; mm, mag. 38 mm). A hullámos vonalú díszítés mint választó sáv nem egyenes irányú, kis hajlása van, melyet eredetileg szegélyező szerepe magyaráz meg. A felső részen egy ellentétesen haladó, hasonló beosztású rész egészítette ki, akárcsak az 1. sz.-út. A 3. s%.-ú jj mm hosszú, s legnagyobb szélességében 22 mm nagyságú töredék. A trébelés által előállított, pikkelyszerűen alakított mezők magassága 20 mm. A ^—6. s^.-k a páncél bronzpikkelyeinek beosztását eredeti nagyságban mutatják. A 4. s^.-nál a felső sor megtörik s itt a pikkelyek csak 2 cm hosszúak (1. a 8. képen a 2. sz.-t). Az 5. s^.-ú három sor pikkelyből álló töredék. Az itt látható lemezek, melyekből az egész páncél össze volt állítva, 29 mm magasak és 6 mm szélesek.