Budapest Régiségei 12. (1937)

Nagy Lajos: Ácsszerszámokból álló tömeglelet az Aquincumi Múzeumban 153-178

119 Meglepő a szerszámok tökéletessége, igen sokszor alig különböznek a napjainkban is használatos példányoktól. A szerszámokat két csoportra oszthatjuk. Az elsőbe azok tartoznak, melyek a fatörzsek feldarabolásánál és durva megmunkálásánál játszottak szerepet, a másodikba a gerendák, oszlopok finomabb kidolgozásánál és a szerkesztéseknél szereplő eszközök kerülnek. A 2. képünkön azokat a szerszámokat látjuk csoportosítva, melyekkel a nehezebb munkákat végezték. Sok esetben a gondosabb kidolgozás el is maradhatott. A fa anyagának éghajlatunk alatt könnyen pusztuló természete miatt az ácsmunkálatokról valódi szemlélet útján nem szerezhetünk tudomást. Annyit azonban elárulnak a famunkákról Pompejiben vett gipszöntvények, hogy a magánházakban a mennyezet vázát képező gerendák durván voltak megmunkálva, sokszor négyszögletesre sem voltak faragva.

1 2. kép, i. s%ám, Kétélű fejsze (bipennis). Hossza 38'5 cm, a két és nagysága különböző. Fatörzsek kivágásánál és hasításánál alkalmazták. A kétélű szerszámok közül legközelebb áll hozzá a dolabra. Megkülönböztetni azonban könnyű, mert az utóbbit ismerjük egy aquileiai feliratos kőről, melyen az elhunyt mint dolabrarius coll(egi) fabr(um) van megnevezve és vállán viszi szerszámát.

2 Dolabrák ismeretesek még Traianus oszlopáról,

3 egy intercisai

4 és két carnuntumi sírkőről

5 és a newsteadi leletből.

6 2. $%. Ácsbárd. Hossza 3 3 cm, egyik oldalán a nyél irányában megnyújtott fejszeformával, másik oldalon vízszintes síkban fekvő kapaszerű végződéssel. Római leletekben ezen alakban az ácsbárd ritka. 3—6. s^.-k. Kapacsok (asciae). A 3 — 5. sz.-k alakra megegyeznek. Kapaalakú részük tompaszögben hajol meg; másik oldaluk kalapácsalakú. A nyél megerősítésére hosszú, belül üres tok szolgált, mely alsó végén szögletes formát vett fel. Hosszúságuk 21*2 és 23 cm közt váltakozik. Az ascia elnevezést különböző alakú kétvégű eszközökre alkalmazták (így csákányokra és baltákra is). Oudin a galliai sírköveken gyakori sub ascia dedicavit felírás 1 Blümner, Technologie und Terminologie der Gewerbe und Künste bei Griechen und Römern II, S. 516; Operbeck, Pompeji S. 450. 2 CIL V. 908. 5 Froehner, La colonne Trajane pl. 150. 4 Oroszlán, Arch. Ért. XXXIX. (1920—1922) 7. köv. old. e,. ábra. Sajnos, hogy az itt közölt ábrán a rajzoló nem értette meg a szerszám alakját. 5 C. Attius Exoratus sírköve (Ed. Nowotny, XV. Ber. der Röm.-Germ. Komm. 192}—24, S. 157, Anm. ja, Abb. 11 (=RL. i. Ö. XII, 316 ff). — T. Flavius Aiianius sírköve (RL. i. Ö. XVI [1926] Sp. 24 f. Abb. 8). — Mind a két katona a leg. XV Apollinaris katonája volt. 6 /. Curie, id. m. pl. LVII.