Budapest Régiségei 12. (1937)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Múzeum római kőemlékeinek ötödik sorozata 61-152

147 hatták össze, mint az uralkodóval vagy a római állammal, amint ezt meg egy erdélyi felirat (C. III 11 15 Marosportus) mutatja: Veneri victrici pro salute imperi et S. P. Q. R. Egyszerűen Venen victrici dedikált feliratok találhatók még Szombathelyen (C. III 4152. 4167), Spalatóban (C. III 1964. 1965). V. ö. Toutain, Les cultes païens I p. 384. Óbudán, a Pacsirta-utca csatornázásánál 1913-ban találták, és mert előbb a Magyar Nemzeti Múzeumba vitték, először Hekler publikálta. Arch. Értesítő 33, 1913, 277. 1. Ujabban kiadta Kuzsinszky, Aquincum-Ausgrabungen und Funde S. 110. Abb. 54. S. Ferri is közli képét Arte Romana sul Danubio 1933, p. 205 fig. 226 (statua feminile seduta). Száma 357. 57. Victoria kerek szobra (61. kép). Törzsének felső része a kebleken fölül és így a feje is hiányzik. Magassága 93 cm. Talapzata lapos kőlap, belőle félig kiemelkedik a földgolyó, melyen meztelen lábbal áll Victoria, egyenes testtartással és szembefordulva a nézővel. A chiton alsó szélét bokái körül látjuk. Ráncai szorosan hozzátapadnak lábszáraira, kétoldalt pedig elállanak, amint a szél hátrafújta őket. Victoria ugyanis éppen akkor leszállt a magasból. Hasonló a tunica felső része, mely a derekánál átkötve volt. Ennek ráncai is a test formáihoz illeszkednek és a hasát kiemelve, alatta öblösen összeérnek. 61. KÉP. Hátán semmi nyoma a szárnyaknak, , mert feljebb nőhettek ki, mint amennyire a szobor megmaradt. A karok is úgy törtek le, hogy semmi sem látszik belőlük. De mint más Victoriaszobrok mutatják, fölfelé, a magasba nyúlhattak és a kezükkel koszorút tartottak. Ilyen Victoriaalak különösen a kisebb bronzok között elég szép számmal található, pld. Haug-Sixt, Die röm. Inschriften u. Bildwerke

2 S. 171 n. 514. Mint kőszobor legfeljebb az a sokkal szebb példány hasonlíthatott hozzá, mely a Metz melletti Sablonból ismeretes. Westdeutsche Zeitschrift 1 (1882) Taf. VI. Ez a typus Paionios olympiai Nikeszobrára vezethető vissza. A kotrógépnek köszönhető, mely még 1896-ban az esztergomi vasúti 19*