Budapest Régiségei 12. (1937)
Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Múzeum római kőemlékeinek ötödik sorozata 61-152
142 Az Euphrat mellékéről Osrhoenéből származott és De Syriával együtt terjedt el nálunk. Daciában csak egyszer fordul elő egy apulumi feliratban. Osterr. Jahreshefte 5 (^ 02 ) Beibl. Sp. 113: Balti caeles(ti), amely melléknévvel a szintén sémi Tanitot hívták Carthagóban. Jones (The Cults of Dacia p. 290) kelta istennőnek mondja, de téved. Zeiss Anuarul vol. Il (1933 —1935) p. 258. Floca, I culti orientali nella Dacia. Eph. Dacoromana 6 (1935) p. 231 nem említi. Ellenben nem feltűnő, hogy Pannoniában (Schober, Grabsteine S. 219. Dobias, Orientálni vlivy v rimském podunaji 1928 p. 38) annál gyakrabban fordul elő? Az idézett aquincumi feliraton kívül egy Környén talált oltáron (C. III 10964 = 4273) Deae Balti Flavia Victorina pro se et suis om(nibus) v. s. l. m. olvasható, sőt Aquincumhoz egészen közel, Dunakeszin egy másik oltár került elő, melynek felirata (C. III 10574) Balti Aug(ustae) sacr(um) Catomus Q). Most már az sem lehet kétséges, hogy amint táblánk baloldalán Dea Syria, jobboldalán a hiányzó keretben meg Baltis alakja állott. Ha egy harmadik, ószőnyi kőemléken a Balti felírás (C. NI 10973) nem volna bizonytalan, rajta az istennőt ülve láthatnók, az amazonok öltözetében, meztelen félmellel, bal kezében a duplaélű csatabárdot (bipennis), jobbjában a pelta-alakú paizsot tartva. Baltis más, biztosabb ábrázolását nem ismerjük, legkevésbbé álló alakját, melyet a magas aediculakeret feltételez és amely nem lehetett másféle, mint Dea Syria a túlsó oldalon. A pelta minden bizonnyal attribútumai közé tartozhatott. Még csak az a kérdés, mit keres a sphinx, melyet a jobboldalon látunk. Kétségkívül Baltishoz tartozott, mint a baloldal oroszlánja Dea Syriához. Idáig a sphinxek jóformán csak római síremlékekről ismeretesek és prophylaktikus jelentésük van. De mindenesetre más az értelmök, ha istenségekkel kapcsolatban előfordulnak, mint pld. káriai érmeken, melyeken Aphrodite két sphinx között ül. Daremberg-Saglio, Dictionnaire s. v. Sphinx p. 1439. Nálunk Szombathelyen az egyik oltárfelirat (C. III 10913) SphinxfiJ Metili(us), egy másik (C. III 10914) Spinabus (sic) Augg. sac. Domilia Victorina szól. A sphinxek lehettek hímneműek és szárnytalanok, mint Egyptomban, Keleten azonban felső részök nő és ilyen volt a táblánk sphinxalakja, melyet hasa alatt az emlőkkel, hátán pedig messze hátrafelé kiterjesztett szárnnyal ábrázoltak. Ezen keleti eredete aztán könnyen érthetővé teszi, miért lehetett Baltis állatja, ügy ahogy az oroszlán Dea Syriáé volt. Az istenségnevek után pro salu(te) azt jelenti, hogy a táblát valakinek üdvéért állították, aki csak a császár lehetett. Azon a kevés helyen, mely a
