Budapest Régiségei 12. (1937)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Múzeum római kőemlékeinek ötödik sorozata 61-152

1

3

6 tartja, Juppiternek ezen kizárólagos ismertetőjelét. Alatta a másik jellemző attribútuma : a lábánál álló és reá föltekintő sas. A tábla baloldalán ugyanolyan keretben, csak valamivel magasabb háromszög alatt áll egy női istenség. Éppen oly nagy, mint Juppiter és ugyanolyan a talapzata. Szintén szembenézve van ábrázolva, de mint női alak, ruhásán. Dús haja van és rajta magas véka, a modius, felső szélén karimával. Ruhája a derekán át van kötve és kétrétben hull alá, az alsó a lábig ér, a felső a térdek fölött félkörívben végződik. Fölemelt kezében a nyeles guzsalyt tartja, mig leeresztett jobbkezében az orsó. A kezek tartása legalább olyan, amelyből fonásra kell következtetni, csak éppen a fonal nem látszik. A két istenség között vízszintesen fekvő és szélesebb kymatagozású keretbe foglalva olvassuk az istennőnek szóló dedikációt: Deae Syn(ae). Alatta egy sörényes hímoroszlán lépdel jobbra. Ugyanilyen, hossznégyszögű keret volt Juppiter másik oldalán és benne a felirat ET kezdete azt mutatja, hogy utána egy másik istenség neve következett, melyhez az előbbi keret második sorának JE eleje hozzátartozott. Ennek is tehát istennőnek kellett lenni és a hiányzó rész kiegészítése, mint látni fogjuk, minden valószínűséggel [Balti dejae szólhatott. Ezen felirat alatt itt is egy jobbra fekvő állatalak hátsó fele látszik, hátán pompás nagy szárnnyal és hasán több emlővel, ahogyan a sphinxet szokták ábrázolni. A tábla symmetrikus beosztása megkívánta, hogy hiányzó jobb részén is a feliratnak megfelelő istenkép legyen, amilyen Dea Syriáé a baloldalon. A baloldali keretes felirat második sora tovább folytatódott a jobboldali keretben. A tábla alsó, valamivel magasabb része tartalmazza azt a feliratot, amelynek kedvéért tulajdonképpen a kőtábla készült. Alig hiányzik valami belőle, mert a jobboldalán még látszik annak a keretnek belső széle, mely a három oldalon széles, vályuszerű tagozassál szegélyezi. A betűsorok lefelé fokozatosan alacsonyabbak lesznek, úgyhogy az utolsó sor kis betűit már a keretre vésték. Különösen az első sorok betűi oly szabályosak és szépek, aminők nálunk csak azokban a feliratokban fordulnak elő, melyek a Kr. u. II. század közepéből valók. Ezt a hosszúkás négyszögű keretet a felirattal kétfelől pelták díszítették. A baloldalon még teljes épségben fennmaradt peltára jellemző két szarva, melyek közül a felső bekunkorítva háromlevű virággal végződik, az alsónak végét pedig a griff feje alkotja. A pelta közepére stilizált virágornamentum van bevésve.