Budapest Régiségei 12. (1937)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Múzeum római kőemlékeinek ötödik sorozata 61-152

IJO^ gyűrődés látszik, mely alig származhatik karikától. Felső ruhája, a chiamys, jobb vállán van összetűzve, mellén rézsút menő ráncaival a bal vállára húzó­dik fel és eltakarja bal karját, vége oldalt lelóg. Az alsó tunica térdig ér, a combhoz simulva ráncaival. A dereka körül felkötve szokott lenni, de ez nem látszik, mert elől behajtott kezei eltakarják. Jobb keze ugyanis maga előtt nyelénél a fölfelé tartott keskeny kampós kést fogja, a bal kéz hasonló tartása meg arra mutat, hogy a faágat tartotta, mely a fej magasságáig ér. Ez azonban oly lapos és formája annyira szegletes, hogy éppen nem hasonlít egy faág lombjához. De elég, hogy bal oldalán látjuk, ahol Silvanus mindig ilyenformán egy faágat tart. Találták Óbudán, a papföldi ásatásoktól nyugatra, hol 191 i-ben a bulgár kertészek munkaközben a mostani katonai ruharaktár táján akadtak rá. Rövid ismertetését lásd Kuzsinszky, Aquincum-Ausgrabungen und Funde S. 94. Száma 322. Két más Silvanusszobor is látható még az Aquincumi Múzeumban. Az egyik (Budapest Régiségei IX (1906) 48. 1. képpel,) a papföldi ása­tások helyén, a macellum nyugoti oldalán menő csatornában feküdt, a másik (u. o. 49. 1. képpel) állítólag az óbudai Dunaágból került ki. Mindegyik szakállas és a fej fedetlen, de míg az előbbi hosszú köpenybe van burkolva, a másik csak térdig érő tunicát visel. Silvanus egyedül a görbe késen ismer­hető fel, melyet a jobb kezével leeresztve, illetőleg maga előtt tart. A bot és virágos váza a bal kézben nem tartoztak Silvanus rendes attribútumai közé. Ellenben a faág egyáltalában hiányzik. Mint látjuk tehát, egyik szobor sem hasonlított ahhoz, melyet most bemutattunk. Silvanus kerek szobrai többnyire az épületek fülkéiben állottak és talán azért oly különbözők, mert nem voltak annyira keresettek, mint a votiv­táblái, amelyeket aztán sokkal könnyebben is tudtak előállítani, ha egyik körülbelül olyan, mint a másik. 51. Négyszögű relieftábla, mely Silvanust ábrázolja (55. kép). Magas­sága 35 cm, szélessége 25 cm, vastagsága 15 cm. Kerete nincs és ezért különösen felső széle egyenetlen. Csak alján ugrik elő egy keskeny léc, hogy talapzatul szolgáljon, melyen Silvanus áll és tőle jobbra a kutyája fek­szik, két mellső lábát előre nyújtva és elég jellegzetes fejét hátrafelé for­dítva, Silvanusra föltekint. Silvanusnak feje fedetlen, kétfelé omló haja tetején azonban egy bütyök látszik, mintha a süveg csücske volna. Arca körszakál­las. A tunica, mely alsóruhául szolgál, a derekán fel van kötve és két rét­ben esik; a felső, átvetett része rövidebb, míg az alsó, a lábaihoz simuló rán­cokkal, majdnem térdéig ér. A felső testét félig eltakarja a chiamys, mely

Next

/
Thumbnails
Contents