Budapest Régiségei 12. (1937)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Múzeum római kőemlékeinek ötödik sorozata 61-152

io8 Hasonlóképpen bal oldalán támogatja a satyr, a másik oldalon pedig egy kis öreg áll görnyedve, a Silén, amint maga előtt botra támaszkodik, ha nem is úgy, mint a táblánkon, de a bot bizonyos. Ezek a fő- és mellékalakok nemcsak ezeken az erdélyi emlékeken, hanem mindenütt, hol Dionysost és kíséretét, a thiasust ábrázolták, szinte változatlanul ugyanazok, mint táblánkon, ahol pedig a felirat szerint Liber és Libera szerepelnek, szóval csak más név alatt ismeretesek. Hogy szinte nem is lehetett különbség köztük, azt újabban egy Stobiból (Saria, Eine Statuette des Dionysos aus Stobi mit bilinquer Widmung an Liber-Dionysos. Jahreshefte 26, S. 64) való fölirat : Libero patn — /Jwyvtrq) tanúsítja, mely mintha egy istennek volna dedikálva. Dionysos Görögországból először a thrákokhoz került és mert ottan az istenek ábrázolására saját formákat nem teremtettek, Liber ábrázolására Dionysosét használták fel. Ezért Liber mellékalakjai is tisztán görögök. Első látásra nem mondaná senki, hogy a domborműveken, melyeken rendesen hiányzik a dedikáció, lehet-e másról szó, mint Dionysosról, különösen akkor, ha az ábrázolás valamivel művészibb és legalább annyira emlékeztet a görög alkotásokra, mint a mienk. Csak a kígyó, mely a satyr jobb keze körül csavarodik, látszik érthetetlennek (Toutain I p. 3 67). Mindenesetre összefügg a Dionysoskultusz mystikus jellegével (a cista mysticából előkúszó kígyó). De éppúgy lehet lokális eredetű és ezért találjuk más olyan emlékeken, melyek a thrák Dionysost ábrázolják. így a legismertebb, tordai domborképen (Domaszewski, Die Religion Taf. III. Fig. 4) Dionysos a feje fölött tartja vagy, amint Kazarow cikkében (Pauly-Wissowa RE. 2. Reihe 11. Hlbb. Sp. 488 ff. s. v. Thrake) olvassuk, hasonlóképpen még három bulgár emléken látjuk, az egyiken (S. 491). hol a satyr jobb kezével átfogja Dionysost, baljával a kígyót fogja. V. ö. Saxl, Mithras. Fig. 73 (Sistov). Cumont is (Arch. Epigr. Mitth. XVII S. 29) szól egy satyrról, aki egy viminaciumi (Drvno) sarkophág egyik oldalán fordul elő és karjai köré két kígyó csavarodik. Annyi bizonyos, hogy amint éppen a kígyó mutatja, táblánk ábrázolása a legközelebbi rokonságban áll azokkal, melyek Daciában és a Balkánon találhatók, mintha nem is nálunk készült volna, hanem onnan származott volna és annál értékesebb, hogy felirata Libernek és Liberának van dedikálva, akik e szerint a thrák Dionysosszal és Ariadnéval azonosak. Domaszewski, Die Religion S. 5 5. 1932 őszén a Gellérthegy oldalában, a Horgony-u. 58—64. számú házak lebontásánál befalazva találták és a munkások, részben azért is, mert nem