Budapest Régiségei 12. (1937)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Múzeum római kőemlékeinek ötödik sorozata 61-152

107 Desjardins, A m. n. múzeum feliratos emlékei 54. szám alatt), mint BacchusDionysosnál és Ariadnénál. A hazai emlékek között, melyeket legújabban Paulovics «Dionysosi menet (thiasos) magyarországi emlékeken» II. címen (Arch. Ért. 49, 1936) publikált, található főleg kettő, az egyik (5. 1. 4. kép) a dunamelléki Szekcsőről való votivtábla Lib(ero) pa(tri) dedikálva, de Dionysos és Ariadne egészen úgy egymás mellett állva, mint a miénken, csak a Kajászó-Szent-Péterről származó domborképen (30. 1. 25. kép) fordulnak elő, melyet Paulovics síremléknek mond, holott az is votivtábla lehetett. Hasonlóképpen látjuk most votivtáblánkon Dionysost és Ariadnét, kiket a felirat Libernek és Liberának nevez. Még több Dionysosszobor és -relief található Erdélyben. Domaszewski Liberről szólva, megjegyzi, hogy a tordai domborképen kívül, melyet képben (Religion d. röm. Heeres Taf. III. Fig. 4. V. ö. Tocilescu, Monumentele epigrafice si sculpturali 1902 p. 26) bemutat, R. v. Schneider annakidején még további nyolc reliefet látott a dák múzeumokban (u. o. S. 54. 228. jegyzet). Buday Árpád a Dolgozatok VII. (1916) kötetében a kolozsvári régiségtár három Dionysos-szoborművét ismerteti. Kettő ismeretlen leihelyű domborkép és csonkák, de az egyiken (7. kép) a nőies, jobb kezében thyrsust tartó Dionysos mellett Silenus, Satyros és egy maenas alakjai vannak. A gyulafehérvári szoborcsoportnál (6. kép) lehetségesnek tartja, hogy a satyr fejéről letört annak a kígyónak feje, amelyik a főalak (Dionysos) fölemelt jobb karjára csavarodva idáig elnyúlt, mint a tordai táblán, melyet a 41. lapon leír. Analógiának idézi a Filow által Bulletin Bulgare III (1912) 26. lapon közölt 22. képet. Ujabban Daicoviciu, Monumente inédite din Dacia címen az Anuarul pe anii 1928—1932 I. kötetében adta ki a Sarmizegetusából való Dionysos-ábrázolásokat, melyeket Dévában talált. A szoborcsoport (Fig. 10) éppúgy, mint a három dombormű, Libert és Libérât egymás mellett állva mutatja, az utóbbit mindig Dionysos jobb oldalán. A thyrsust Dionysos a bal kezében tartja, míg Ariadne jobb kezében látjuk két domborképen (Fig. 8. 9). A párdúc Dionysos jobb oldalán, lábainál fekszik, fejét Dionysos felé emelve, aki leeresztett jobb kezével a kantharost tartja. Felirata (C. III. 79ió) csak a 8. számú táblának van és a dedikáló neve után olvassuk: deo Libero. Ilyen a mi táblánk ábrázol asa is, hozzá mégis a legközelebb áll az első relief (Fig. 7), mert rajta Dionysos és Ariadne mindketten balkezökkel fogják a thyrsust. De táblánkon ott látjuk még a satyrt és Silént. Ez a két mellékalak hasonlóan elrendezve a tordai reliefen (Domaszewski u. o. Taf. III. Fig. 4) fordul elő, melyen azonban Dionysos egyedül áll, bal oldalán a párdúccal. 14*