Budapest Régiségei 11. (1932)

Kuzsinszky Bálint: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban = Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum 3-423

76 A kútbetétek fáját megvizsgálta Hollendonner F. (Az aquincumi római hordók és kútrészek fája. Botanikai Közlemények 1916) és úgy találta (93. 1.), hogy négyféle van, mégpedig két fenyőfa: Abies és Pinus, és két lombos fa: Ulmus és Quercus (94. 1.). A kútrámák, eltérőleg a saalburgi lelettől, cserfából, illetőleg egyiknek a kerete szilfából, oldalai pedig erdei vagy feketefenyő fájából, a három kerek hordó, megegyezőleg az oberadeni lelettel, jegenyefából készült. Az olyan kutak, melyeknek falazata egy fakereten pihent, a későbbi időkben elég gyakoriak lehettek. V. ö. Blümlein, Bilder aus dem römisch germanischen Kulturleben S. 38. Többnyire azonban úgy építették a kutakat, hogy a faburkolat a kút aljától a tetejéig ért, de természetesen csak az alsó része maradhatott meg. Egészen kivételes lehetett az a burkolat, melyet ezen tartály egyik kútja mutatott. Hozzá hasonlót legalább nem ismerek. Itt (54. ábra) az történt, hogy a kút négy oldalát deszkalapok képezték, melyek egymás mellé függélyesen voltak felállítva. A négy sarkon egy-egy négyszögű oszlop állott és ezek a középen és alul lécekkel vannak összekötve, melyeknek négyszögű végei az oszlopok lyukain mennek keresztül. A felső részen azért hiányzanak, 54- ábra. mert a deszkákat, melyek kívül a lécekhez tapadnak, a kotrógép kitöredezte. A legmagasabb deszka 180 cm. Szélességük különböző, 13—47 cm között váltakozik és ezért az egyik oldalon 3, a többi három oldalon 2—2 deszkát látunk. Vastagságuk 4 cm. Az oszlopokat is beleszámítva, mindegyik oldalnak 80 cm a szélessége, mely megfelelt a kút bőségének. Érdekes, hogy a faváz szilfából, a deszkák erdei feketefenyőből készültek. A negyedik négyszögű kútnak faburkolata (Verschalung) úgy van összeácsolva, hogy a gerendadeszkák (Bohle) vízszintesen vannak egymásra állítva (55. ábra), amint azt másutt is látni. Saalburgban a 91. kútnál még egészen magasan maradt meg a létrafokokkal, melyek egyik sarkában rézsútosan az oldalait összekötötték. Saalburg-Jahrbuch III (1912) S. 9 Abb. 6. Egy más képe