Budapest Régiségei 11. (1932)

Kuzsinszky Bálint: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban = Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum 3-423

é

4 A műhelyberendezéshez tartoztak a simítok, melyeket az edények felületének lesimításához használhattak (44. ábra). Kétféle formában kerültek elő. Az egyik egészen durva kivitelű hosszúkás formát (1) mutat, hossza 9*5 cm. Simító része így keskeny, szélessége 3'5 cm. A kézben való tartásra durván meghagytak rajta egy részt. X. 2. A másik forma kerekalakú, gyengén domborodó alappal (3). Alacsony fogója van, mint a lábasfedőknek (2). Átmérőjük 6'$—7*5 cm közt mozog, magasságuk 2*8— 3 " 5 cm. X. j—4. 2 1 ? 44. ábra. II. MÉSZÉGETŐ KEMENCÉK. Ilyeneket Németországban már több helyen találtak ugyan, de leginkább a római táborhelyek mellett, mint Wiesbadenben (Obergerm.-Raet. Limes 31 S. 20), Hofheimban (U. o. 29 S. 15 Taf. V Fig. 9—11), hol kettő került elő, és Gross-Krotzenburgban (u. o. 23 S. 15 Taf. Ill Fig. 5), továbbá Vindonissában Brugg mellett (Anzeiger f. Schweizerische Altertumskunde 1907 S. 313). Bajorországban Ober-Grombachról ismeretes (Röm.-Germ. Korrespondenzbatt V S. 40). Ausztriában is a lauriacumi (Enns) tábor közelében fordultak elő (Der röm. Limes in Österreich IX S. 114. V. ö. VI. Bericht S. 85). Mészre természetesen mindenütt, hol a rómaiak építkeztek, szükség volt, sokkal inkább, mint téglára; viszont olyan helyeken, hol nagyban történt a téglaégetés, mint például Xantenben, Rheinzabernben vagy Nied mellett (V. ö. Schumacher, Materialien S. 213), mészégető kemencék nem igen