Budapest Régiségei 11. (1932)

Kuzsinszky Bálint: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban = Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum 3-423

62 (ló), a fenéktől 44 cm magasságig még megmaradt a betapasztott fal, mely a padozatot tartotta. A torka is 40 cm hosszúságban látható volt. A másik kemencének (17) csak 80 cm átmérője volt és agyaggal kitapasztott körfala 50 cm magasan állott. Fenekén több apró cseréptöredéket találtunk. A tüzelő­folyosója 50 cm hosszú volt. Északra a legmesszibb körkemence (18) oly nagy volt, hogy átmérője megközelítette a 2 métert. Tüzelőtorka északra nézett és 65 cm hosszú volt. Oldalfalai 40 cm magasságban állottak, de még magasabbra feküdt a kemence padozata, mely a feneke fölött 58 cm magasságban került elő és egy lapos boltozaton pihent. Vastagsága 16 cm volt és nagy részben megmaradt a lyukakkal együtt, melyek rajta keresztülvezettek. Ezek közül a külső körben kilenc, a belsőben hat lyuk látszott, egymástól 20 cm távolságban. Mindegyik­nek 4 cm volt az átmérője. A padozaton felül az égetőhelyiség oldala is még 38 centiméternyire emelkedett. Ezt a fönntartását a kemence annak köszönhette, hogy a feneke a földszínétől 1*32 m mélyen volt és tetején még 20 cm humusz takarta. Nyugati irányban, szintén távolabb feküdt egy körkemence (IQ), mely­nek átmérője a rendesnél nagyobb, 1 "44 m hosszú volt. Padozatát a körben álló bordák helyett csak egy 60 cm hosszú fal támasztotta alá ugyan, de ez a 45 cm magas falnyelv a kemence belsejét két részre választotta és a hőség a boltozatok alá, melyek kétoldalt a körfallal kötötték össze, a szemközt fekvő tüzelőnyílásból jött, melynek 60 cm hosszú és 40 cm széles torka dél felé ágazott ki. A körkemence ezen típusát a középső falnyelvvel itt látjuk először, pedig külföldön éppen ez a típus volt az általános, amint például a heddernheimi fazekasnegyed kemencéi mutatják. Drexel, Germania Romana II S. 28 Taf. XXXIII, 3. A XIII négyszögű kemencén kívül ezzel a beosztással nálunk, mint mindjárt látni fogjuk, még csak a 22-es körkemencében találkozunk. A .20-as körkemence odább nyugatra ismét a nálunk közönséges formát mutatja, melynél a padozatot a körben sugárszerűleg befelé álló bordák tar­tották. A tüzelés a keleti oldalán történt egy rövid csatornán át. Nyugaton legmesszebbre, hol a gázgyár Távnyomó épülete helyén a XIII négyszögű kemencét láttuk, 1912-ben az alapozásnál két körkemence is került napfényre (43. ábra). Tőle keletre félig a föld oldalába benyúlva állott az egyik (21), 70 cm hosszú és 55 cm széles torkával, mely délnyugati irány­ban ágazott ki belőle. A padozata fölött oldalfala, 2 cm vastag tapasszal bekenve, még 6<, centiméterig ment fölfelé, lefelé pedig 70 centiméterre feküdt az égetett agyagból álló feneke. Átmérője a padozat magasságában

Next

/
Thumbnails
Contents