Budapest Régiségei 11. (1932)

Kuzsinszky Bálint: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban = Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum 3-423

39 ságban itt is kétfelöl 36 cm magas trachitkockák állanak, rendes bolthajtás képezi, és még elég világosan látni a vályogtéglákat, melyekből a félköríves boltív szabályosan össze van rakva (19. ábra). Ugyanilyen boltívek hidalhatják át középen a széles csatornát (18. ábra A III. kemence alsó alaprajza), melynek két oldalán az ú. n. bordákat összekötik. A közök, melyekben a lángok kétoldalt tovább terjedtek, itt alacsonyabban, 72 cm-nyire a csatorna szintje fölött ugyanabban a magasságban kezdődnek, mint a boltívek és ezért fenekök sem emelkedik oly magasra, hanem 70 cm-nyire végződik a padozat alatt. Ilyen köz az egyik és másik oldalon nyolc van és mindegyik 25 cm széles, amilyen vastagok a bordák is, melyek a padozatot tartották. Ez (20. ábra. A III. kemence padozatszerkezete felső alaprajzban és metszetben) itt is oly vastagnak látszik, mintha két sor vályogtéglából állana, de az összeállításuk máskép történt, mint az előbbi kemencénél. Mindegyik tégla 50 cm hosszú és csak félig fekszik a bordán, a másik fele a közt fedte. Szélességük 30 cm és úgy vannak egymás mellé rakva, hogy köztük az egyik oldalon sincsenek hézagok, hanem a padozat nagyobb kerek nyílásai a közök szélén úgy állottak elő, hogy a téglák mind a négy oldalán vannak félkörű kivágások, melyek egymást kiegészítették. De ezek, ha a padozatot hosszában nézzük, nem kerülhettek egymással szembe, mert a közök egyik szélén a téglák hosszabbik oldalának közepére estek, a másik szélén meg a keskenyebb oldal közepére (I. a lyukak beosztását a kemence felső alaprajzán 18. ábra). A padozatra, melynek felső nézetét a 21. kép ábrázolja, még két-három 19. ábra.