Budapest Régiségei 11. (1932)
Kuzsinszky Bálint: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban = Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum 3-423
359 j68. ábra. forma nincsen jelezve, akkor erről a legelterjedtebb félgömbalakú edényről van szó. A díszítések típusainál, amennyire lehetséges, megadjuk, hogy hol fordulnak elő. Itt azonban már előre kell jelezni, hogy a zárójelben gyakran előforduló D. és a megfelelő számok a Déchelette, Les vases céramiques ornés de la Gaule romaine IL kötetében közölt képtípusokra vonatkoznak. Az L. és a mellette lévő szám Ludowici rheinzaberni képtípusainak felelnek meg s ezek majdnem kivétel nélkül a Katalog V. Stempel-Namen und Bilder römischer Töpfer... in Rheinzabern 1927 c. munkája képtípusaira értendők. i. Az edény alsó részéből való kis töredék (368. ábra). Díszítése recézett kettős félkörben csigavonaldíszítés végén nagyobb ponttal ; két félkör kö- . ] zött lelógó háromágú levél. Ezek ismétlődtek egy vonalban az edény testén. Alul kettős balra haladó levelekből összetett füzér zárja be a díszítést. Erre a díszítésre idézhetjük Waltersnél a XXXVIII. tábla 5. számú darabját (Catalogue of The Roman Pottery 1908). Hasonló hozzá Aquincumból Arch. Értesítő 40 (1923 —1926), 99. I. 34. ábra. Az edény formája a korai Drag. 37. alakot mutatja, mely a 29. for^^ mától való elidegenedés után mint átmeneti forma jelentkezik. Töredékünk a délgalliai La Graufesenque-i gyárból származik Kr. u. 75 —100 közti időből. Mb. 537. 1. Kis töredékünkön egy jobbra néző guggoló nyúl (D. 449) szerepel, alatta fűszálak két csomóban. Zsinórvonal alatt ezután egy kis balra futó nyulat kapunk. Az egészet indadíszítés veszi körül, melyből levelek ágaznak el. Alul levélsor vagy fü?Ó9, ábra. zér zárta be a díszítést, de