Budapest Régiségei 11. (1932)

Kuzsinszky Bálint: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban = Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum 3-423

ill fejes, főleg kakasfejes végződésűek. A neumageni Mosel-hajó hasonló kiképzésű hajóorrjainak tárgyalása kapcsán Loeschcke kitér az ilyen alakú mécsekre is (v. ö. Loeschcke, Der zweite Tierkopf zum Neumagener Moselschiff. Trierer Zeitschrift 11 (1917) S. 105 ff. Abb. 15). Az általa ismertetett darabok számát megtoldhatjuk három pannóniai példánnyal. Az egyik az Aquincumi Múzeum tulajdona (E. 264), a másik mint szombathelyi lelet az ottani múzeumba került (képét 1. Arch. Ért. XVIII (1898) 174. lapon) s egy van a Nemzeti Múzeumban is. Gyertyatartóknak kell tekintenünk azt a három lóalakú agyagtárgyat, melyeknek felső részén gyertya befogadására szolgáló lyukakat találunk. Kettőnek anyaga téglaszínű, az egyiké sárgásvörös. Az S. íj jelzésű magassága 2 4 5 6 JÓ2. ábra. 10*7, hossza 17*5 cm. Hiányzik a feje, farka s négy lába is csonka. Hátára egy málhatartó nyereg van erősítve s ennek közepén van a lyuk (362. ábra 6). Csonka az S. 14. számú is, melyen nyereg nincsen (362. ábra 1). A harmadik darabon (S. 12) a nyak kis részével együtt a sörény is megmaradt, melyet szabadkézzel vésett vonalak útján örökítettek meg. Ennél az utóbbinál a lólábak elmaradtak, mindenikből csak egy kis, alul lesimított rész van meg, a közepükön egy-egy lyuk van, hogy az ide bedugott fapálcák vagy más anyagú tárgyak segítségével magasabbra emelhessék (362. ábra 5). Párabjaink szórványos leletek, az -S. 12. a sárga ház körül került elő. Anyagjuk azonban egyezik az itt készült edényekével, s helyi gyártmánynak tekinthetjük őket. Vegyesek. Két virágváza téglaszínű anyagból. Hosszúkás hengeralakú testtel, lekerített peremmel, talpukon lyuk. A nagyobbik magassága 20*5, szájátmérője 7*5 cm (363. ábra 2—3). V. 22, 23. Budapest Régiségei XI 45