Budapest Régiségei 11. (1932)

Kuzsinszky Bálint: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban = Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum 3-423

30 Annál többet mutat a kemencének az a része, mely a padozat alatt feküdt és ahonnan a fűtés történt: a tüzelőhelyiség (Heizraum). Ez tehát a földalatti fekvésének köszönheti, hogy oly jó karban maradt, éppúgy, mint a fürdők és házak hypocaustuma, melynek ugyanaz volt a rendeltetése. Itt a hypocaustum pillérei hiányzanak ugyan, melyeken a padozat nyugodott, de hasonló beosztást mutathatnak a hypocaustumok is ott, hol a padozat alatt csak egy széles csatorna ment és ebből ágaztak kétoldalt egyes közök, me7. ábra. lyekben a hőség tovább terjedhetett, amint ezt legjobban az aquincumi palaestra hypocaustumában látjuk. A kemencében azonban nagyobb hőségre lévén szükség, és hogy ezek a közök sűrűbben legyenek, köztük legfeljebb a keskenyebb válaszfalak állhattak. Ez a berendezés annyira tipikus volt, hogy nemcsak nálunk, hanem mindenütt előfordul, hol nagyobb négyszögű kemencék kerültek napfényre. A téglaégető kemencéknek azért is megfelelt, mert egyedül tette lehetővé a téglák kiégetéséhez szükséges térbeli tágasságot. V. ö. Drexel, Germania Romana II S. 28.