Budapest Régiségei 11. (1932)

Kuzsinszky Bálint: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban = Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum 3-423

25 I. AGYAGÉGETŐ KEMENCÉK. Mielőtt az óbudai gázgyár az 1911 —12 években felépült volna, területének keleti részén, közel a Dunához, egy lapos domb emelkedett, melynek tetején az 1018. számú háromszögelési vasoszlop állott. V. ö. a mellékleten közölt nagy térrajzot. Mikor az északi oldalán a Finály-féle jégvermet ásták, mely keletről nyugatra húzódott, sírokra akadtak, honnan többek között a csonka sírkő egy idevaló nő képmásával származik (Archaeologiai Értesítő XIII 1893, 3°8- !• Budapest Régiségei V 153. 1.). De már régen szó volt kövekről, melyeket azon a tájon kellett látni. (A Sas 1831. évi I. évfolyamában 130—132. 11. V. ö. Hampel, Budapest Régiségei III 80. 1.) Az tehát nyilvánvaló volt, hogy a kutatások azon a helyen nem lehetnek eredménytelenek. És későbben csakugyan egy egész temetőt ástunk fel, amely azonban a jégveremtől északra feküdt. Magán a dombon, hol falmaradványokat sejtettünk, melyek esetleg egy római erődítményhez tartozhattak, egyelőre a szőlők álltak az ásatások útjában. Ezért 1907-ben még csak a déli lejtős oldalán kezdhettük meg a kutatást. Falak nem mutatkoztak, ellenben az egyik kutató árokban temérdek égetett vályogtörmelékre és tégladarabokra akadtak, amelyek mindig egy agyagégető kemence szomszédságában fordulnak elő. Nemsokára elő is került maga a kemence (3. ábra. A kisebbik térrajzon, melyet Foerk Ernő készített, J), melynek belsejét ugyanaz az égetett törmelék töltötte ki, mely nagyobbrészt a kemence leomlott oldalfalaiból származott. A) Négyszögű tégla- és edényégető kemencék. Hasonló kemencék már másutt is ismeretesek és másutt is rendesen ki voltak ürítve, mikor romba dőltek. Amint négyszögű alakjukból és nagyságukból következtetik, téglaégetésre szolgáltak. Ilyen jófenntartású téglaégető kemencéket (Ziegelöfen) említ Drexel (Germania Romana II S. 28), melyeket Niedben, Frankfurt a. Main mellett és Bregenzben találtak. Azon kemencék között, melyeket Ludowici Rheinzabernben ásott ki, az egyiknek belső méretei 4X3*34 métert tesznek ki (Meine Ausgrabungen S. 174), egy másiknál (III S. 139) 3*50 X 2*85 métert, míg Heiligenbergben (Forrer, Die römischen Terrasigillata-Töpfereien von Heiligenberg-Dinsheim 4