Budapest Régiségei 11. (1932)

Kuzsinszky Bálint: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban = Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum 3-423

II kakas (kétszer: B. 2c = 202. ábra és B 46 = 203. ábra) és a nagyfülű nyúl (ß. 23 =• 191. ábra) azért érdekesek, mert megvannak a negatív mintáik is (Bm. 14 =s 204. ábra és ß/72. /p = 192. ábra), amelyekbe pontosan beleillenek. Ugyanilyen negatív formában látjuk a nagy szőlőleveleket (Bm. 6, 3, 4 = 175. ábra 13, 14, 15) a bélyegzőkkel együtt, melyek (ß. 4, 5, 6 = 175. ábra 7, 8, 9) esetleg az edénymintákon alkalmazhatók voltak. Hasonlóképpen megvannak az edénymintákon látható kecske (ß. J2 = 165. ábra), kis nyúl (B. 31 •= 1Ó8. ábra) és a szőlőfürt (ß. 34 = 172. ábra) mintái (Bm. 10 = 167. ábra, Bm. 8 = 169. ábra és Bm 11 = 174. ábra), vagy a szarvasé (ßm.. /7 = 200. ábra) és a kutyáé (Bm. 22 = 201. ábra). E szerint minden bélyegzőnek volt egy negatív mintája (Matrize), amelyből kipréselték és megfordítva. Mármost megtörténhetett, és ez a leggyakoribb eset, hogy csak az egyik vagy a másik maradt meg. Szintén bélyegző volt tehát a két maszk, az egyik tragikus (ß. /7 = 189. ábra), a másik komikus (ß. 18 = 190. ábra) és egy szakállas férfi mellképe (ß. 16= 188. ábra), amelyeket azonban bajosan használhattak fel az edényminták díszítésére. Éppígy bélyegzők azok is, melyeknek hátán a fogantyúk kiállanak és a futó állatok egész sorát mutatják (ß. 44 = 210. ábra, 43 = 211. ábra, 4/ = 209. ábra, 48 = 207. ábra, 20 = 212. ábra, 16 = 213. ábra), melyekhez hasonlók az edénymintákon is előfordulnak ugyan, de maguknak a bélyegzőknek, mint az alapon látható faágak és fűszálak mutatják, kétségkívül más rendeltetésük volt. Az egyik aquincumi stukkón (208. ábra) csakugyan ott látni az egyik futó állatot, és így bizonyos, hogy ezeket a bélyegzőket a stukkófrízek díszítéséhez használták. Hogy azonban a stukkóban domborúak legyenek az ábrázolások, ezen bélyegzőknek negatív mintáira is szükség volt, aminő a Bm. 23 (216. ábra) minta, mely egy galamb lenyomatát mutatja, és azért is nevezetes, mert a hátlapján F ABI áll bevésve, nyilván annak a neve, aki a mintát készítette. Az ilyen negatív mintából kikerült domborképet aztán az edények külsején is alkalmazhatták. És itt ismét egész sorát az ilyen mintáknak mutathatjuk be. Az ábrázolás rajtuk, amely persze mindig homorú, különböző lehet: galamb (Bm: 24= 217. ábra), kráter (Bm. 26 =218. ábra), virágos kosár (Bm. 2J:= 219. ábra) és három álló emberi alak (Bm. 28 = 220. ábra, Bm. 2Ç •= 222. ábra, Bm. 30 = 221. ábra). Azt hiszem, ide sorolható két nagyobb minta is, az egyik egy ülő alakkal, aki dupla sípon játszik (Sm. 21 = 223. ábra), a másik a Silenusszal, amint a szamár hátán lovagol (Sm. 17 = 224. ábra). Ezek volnának a legnagyobb minták, de Óbudán akadt egy cserép (225. ábra), melyre ugyanilyen, csak talán valamivel még nagyobb