Budapest Régiségei 11. (1932)

Kuzsinszky Bálint: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban = Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum 3-423

Hi 98. ábra. Magukon a tálmintákon tehát mindjárt a szélük alatt kezdődött a képmező, mely belső felületükre terjedt. A díszítményei természetesen homorúak, mert csak így jöhettek ki a kész edényen domborúan. Hogy az edény falába benyomhassák, ^ annak feltűnő vastagsága körülbelül 10 mm volt; még így is megtörténhetett, hogy a minta külső felületén meglátszanak az egyes domborulatok, melyek a nyomás következtében keletkeztek, mint azt a Tm. 34 tálminta külső felületén látjuk. A vastag fal tette lehetővé természetesen azt is, hogy szét ne repedjen, ha a készítendő tál agyagját benyomták. Hogy a tálat könnyebben kivehessek, a minta belső felületét valószínűleg olajjal kikenték, amely, ha a bepréselt W a

S)'

a

S kiszorította, a fenék átfúrt lyukán kifolyhatott. Kérdés, hogy az olajtól származott-e a fehéres réteg, mely néhány minta (V. ö. Tm. 2, j, 6, 21) belső felületén látszik, vagy más valamivel vonták be? A többi terra sigillata-formából, mint láttuk, még csak a Drag. 30-as típus fordult elő egyszer, de a minták száma oly sok és ezért ebből a formából is tizenegy példány van, melyek a mai yirágcserepeinkhez hasonlítanak (99. ábra). Sőt akad egy egészen új forma, melynek fedőalakja (100. ábra) a terrasigillaták között eddig ismeretlen volt. A minták alakja annyiban jő tekintetbe, hogy alapul szolgál a csoportosításhoz, mely szerint a mintákat éppúgy, mint a kész edényeket, legkönnyebben osz- IOO# ábra

. tályozni szokás. Mindenesetre tanulságosabb az edényminták díszítése. Ezeken ugyanis ugyanazt a díszítést találjuk negatív formában, melyet kidomborodva a kész edényeken viszontláthatunk. Nem is egy olyan mintánk van, melybe ponto99. ábra. Budapest Régiségei XI rS