Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

86 télyes metszetanyag arra, hogy a mi fővárosunknak a jelzett három évszázadban történt alakulását, fejlődését megvilágítsa. Egyszóval mekkora értéket képvisel ma, a történetkutató számára. A pest-budai emlékeket kutató első gárdának két halhatatlan emlékezetű tagja, Rupp^és Rómer már fölismerték e metszetek egyikének-másikának jelentőségét, mely már a kor kulturhistóriai talajába eresztette gyökerét. Azonban egyrészt nem állott még kellő anyag rendelkezésükre, másrészt főkérdésnek ismerték föl a budai vár topográfiájának lehető pontos megállapítását s így a metszetekből felénk áradó egyéb tanulságokat már jóval kevesebb figyelemre méltatták. A bennük -levő művészeti vonatkozások pedig egészen a legújabb időkig szinte elrejtőztek a kutató szemek elől. Salamo

n az első, ki a főváros múltjának kutatása mellett, nagy munkájában a metszet tanulságait is fölhasználja. Sajnos, neki is csak gyér anyaga volt. Ma már eltolódtak az érdeklődés határvonalai, művészeti és művelődéstörténeti területek felé. Egy XV. századbeli fametszet, mely fővárosunk egyik* felét, vagy egyik részét ábrázolja, sok olyan új kérdésre felel a mai kutatónak, a minek megoldása az imént említett érdeklődési területeken játszódik le. Nemcsak azt óhajtjuk világosan ismerni, hogy a XV. századi Buda várának s külső városainak határai meddig terjedtek, vagy egy-egy elpusztult templom, mecset helye hova esik, hanem az is érdekel bennünket, hogy valamelyik metszet hűségéből kiolvassuk : vajjön" természet után, az eredeti-helyen, készített rajzok után dolgozott-e a művész, vagy csak„Jeírás, hallomás után. S ha a metszetek közül a tudományos vizsgálódás összes rendelkezésünkre álló eszközeivel kiemeljük a topográfice hű lapokat, azoknak korszerint rendezett sorozatából kiolvashatjuk, hogy egy-egy városrész hogyan épült, fejlődött vagy pusztult. A rajz finomsága vagy durvasága viszont, s a technikai kezeléssel kapcsolatos kérdések tisztázása pedig nem ritkán segít bennünket ahhoz, hogy ismeretlen metszetek mesterére bukkanjunk, s e mesterek művészi fejlődésének egyik-másik határkövét ismerjük fel az előttünk fekvő műlapban. Nemcsak fárasztó, de valósággal lehetetlen volna ezúttal az összes kutatási nézőpontokat felsorolni. Csupán az volt a czélunk, hogy a pestbudai vonatkozású metszetek újszerű értékelésére hívjuk fel a figyelmet. Ha itt-ott nem eléggé kézzelfogható eredményekre jutunk : az úttörő munka nehézségének, és az anyag csekélységének tudható be. Tudjuk, hogy Buda és Pest épen a XV—

XVII. századok az úgynevezett török korszak idején nagyon sokszor irányította maga felé az egész figyelő keresztény Európa tekintetét, hősi küzdelmeivel. Ez a valóban szo-