Budapest Régiségei 10. (1923)
Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215
82 ismertebb metszetek felsorolása. — Egy önálló lap 1686-ból, mely eltér az eddigiektől. — Feigius:Wunderbahrer Adlers-Schwung ez. munkája. •— Hermundt rézmetsző 112 «Pesti hegyek.» A XV— XVII. századbeli, nyugati beállítású metszetek Pest mögé hegyeket rajzoltak. — Ennek oka: az Ofen és Pest helynevek vándorlásából támadt földrajzi fogalomzavar. — A Meldemann-metszet «pesti hegyei». — Ez ábrázolási elem, mint dekorativ háttér jelenik meg későbbi metszeteken „, „ .„. 117 A Víziváros ábrázolásai. A városrész kora, kialakulása. — A ghetto. — Roggendorf ostroma 1541-ben. — Br. Wratiszlav följegyzéseinek tanulságai a városrész ábrázolásainál. — E városrész ábrázolása két Siebmacher-metszeten. — Volt-e dunaparti kőfal ? — A Birken-metszet tanulságai. — Abellinus : Theatri Europsei continuati ... ez. műve. — Az ifjabb Mathias Merian egy metszetéről, mely a Vízivárost ábrázolja. — Merian történeti ismeretei és hitelessége.^ _ „ „. 120 A Tabán ábrázolásai. A városrész helye, kora, fejlődése. — Dilbaum krónikájának egyik metszete, Zimmermann metszőtől. — Tabán topográfiájának ingadozása. — A kelenföldi, hegyalatti házsor többször elpusztult. — Egy Ambling-metszet után készült lap. -—.A tabáni zöldoszlopos mecset ábrázolása. — Jacob Koppmayer metsző. — Az egykorú följegyzések és ábrázolások ingadozása e városrész kiterjedéséről. — Ez ingadozás okai„_ „. „„ _ „„ „ „ „„ „„ „, 125 Óbuda ábrázolásai. A város szerepe a XIV. században. — A várost egyrészt a királynők, másrészt a káptalan birtoka volt. — Az óbudai királyi vár helye. — Egy Zimmermann-metszet Óbuda ábrázolásával. — E metszet topográfiai hitelessége. — Jelenet az óbudaiak kivándorlásáról. — Ambling-metszetek, Óbuda ábrázolásával. — Óbuda elveszíti jelentőségét a XVII. században,,, . „ „„ „„ __ ,„. 13.1 A Margitsziget ábrázolásai. Történeti visszapillantás. •— A metszetek kevés anyagot nyújtanak a szigetről. — Alexander Mair metszete a Margitsziget ábrázolásával. — Egy Zimmermann-metszet. — A Birken-krónika egyik metszete. — A sziget jelentősége a XIII. században. —- Kolostorélet a szigeten. — A metszeteken két kolostor világos nyoma: a Domonkosrendi apácáké s a János-vitézeké „„ „. 135 Budai mecsetek, dzsámik, templomok. A török vallási érzülete a katonai szolgálat javára. — A mecsetek előírásos építése. — A kiblah, és mihrab. — A keresztény templomok átalakítása mecsetekké. A mecsetek és dzsámik közti különbség. — Uj mecsetek, a megszaporodott budai török lakosság számára. - A mecsetek helyeinek és számának koronként való ingadozása. — Bizozeri barnabita szerzetes részletes tudósítása. — Az Ortelius kronológia egyik metszetéről, a mecsetekkel. — Evlia Cselebi tudósítása a mecsetekről. — Az 1625. majd 1635. évi budai nagy tűz minden mecsetet elpusztít. — Az eddig bemutatott metszetek mecset-ábrázolásai. — A külvárosok mecsetei. — Kimutatás a budai mecsetekről, az egykorú főbb kútfők nyomán.„, ..... .„ .... „„ .... .... .... „ __ „_ ,.„ ..,. 139 Pesti mecsetek, dzsámik, templomok. Evlia Cselebi tudósítása. — A Zimmermann-metszet mecset-ábrázolása. — Urbinus : Türk. Städtebüchlein ez. müve. — Jacob Sandrart metsző egy metszete a pesti mecsetekkel. — Mallet krónikája. — J. Wussim egy metszete. — A Wussim-metszet egy átdolgozása. — Mathias Merian egy metszete. *•— A pesti mecsetek elhelyezésének kérdése- — Rómer, Rupp eredményeinek kiigazítása „., „„ „,.. „_ _ „,. _ „„ „„ _ __ „_ .,,, 151
