Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

212 milyen várostromot vagy. védelmet és mesélt arról, hogy hogyan küzd a maroknyi magyarság, politikailag, vallásilag szétroncsolt hazájában a nagyerejű pogány hatalommal. Ennek a közönségnek hangulatához, egész érdeklődési világához simulnak a Zimmermann-, Siebmacher-, Merian-féle ábrázolások. S ugyanekkor, midőn külföldön nézegették a pest-budai, kanizsai, tatai, óvári stb. illusztrácziókat, itthon alig tudtak e krónikák létezéséről, Zrinyi könyvtárán kívül. Ezek az illusztrácziók tehát annak a kisebb szellemi igényű közönségnek lelki kielégítésére törekedtek, a mely azokat elsősorban mint történeti dokumentumokat nézte, nem pedig művészi objektumokat. A fejedelmi udvarok, várkastélyok exkluzív világában a művészibb feladatokat megoldó metszetek, az irodalmi hatásokat mutató karczok (haláltáncz-illusztrácziók) voltak ismertek. Két külön kulturális világba tagozódott ily módon az egész grafika. >' Iparkodtunk a pest-budai vonatkozású, német eredetű metszetek típusai nyomán ennek a gazdag virágzása, XVI—

XVII. századbeli metszetanyagnak topográfiai s kulturhistóriai értékét megállapítani s e megállapítás kapcsán megkíséreljük azoknak, mint a grafikai művészet ezen korbeli termékeinek műbecsét is fölmérni. Kutatásaink legvégső eredményeképen azt találjuk, hogy a Pest-Budát ábrázoló német metszetanyag határozottan megérdemli, hogy a bennük rejtőző topográfiai, kulturhistóriai és művészettörténeti tanulságokat kiolvassuk. Eleddig azt láttuk, hogy a krónikairodalom sokkal nagyobb jelentőséget nyert, mint a kisérő illusztráczók. Remélni merjük, hogy e szerény tanulmánynak sikerült elérnie azt, hogy ezek a történéti szempontból mellőzött ábrázolások a krónikákkal legalább is egyenlő rangú méltatásban fognak részesülni az eljövendő időkben. 39. kép. Pest a XVII. században. •