Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

192 egyes lovast külön-külön dolgoz ki, az elhelyezkedésének megfelelően. A jó beállítással versenyez e résznek technikai kidolgozása. Finoman mélyíti a vonalakat, fehér felületeket is alkalmaz, az árnyékolás élesítésére. Metszőjét még nem ismerjük. Sokban emlékeztet az ifjabb Merianra, különösen a két város rajzával. Úgy látjuk, hogy e rézmetszetnél — már annak nagy terjedelme is erre mutat — nagyobb súlyt helyezett a metszőmüvész magára a városábrázolásra. Az előtérbe karczolt pompás lovasroham jelenete pedig tisztán dekorativ jelleget nyer. Nincs szervesen összeépítve e jelenet az egész lap témájával. Ezt véve figyelembe, Merian lapjának sejtjük, a ki majd valamennyi illusztrácziójánál az előtérbeli rajzokat csak dekorative alkalmazza. E véleményünket támogatja az is, hogy nagybetűs jelzésekkel van e karcz teleszórva, minek megfelelően ez a lap inkább történeti hivatást iparkodott a maga korában betölteni. A Pest-Budát ábrázoló metszetek előtérrajzai közül a harczi jelenetek tipikus illusztráczióit ezekben mutattuk be. Most még a táborozással kapcsolatos egy-két jelenetet fogunk bemutatni, melyek mint előtérrajzok típusokat alkotnak. Mindjárt elöljáróban a Happelius-féle Thesaurus exoticorum . . . (Hamburg 1684) ez. munkából ismeretes s az előző fejezetben bemutatott lapra utalunk. Amott említettük, hogy maga a lap, mint ostromkép nem tiszta, zavaros hatásokat vált ki, mert aránytalanul vannak halmozva a jelenetek s a zsúfoltság az összhang rovására esik. Azt mondhatnánk, hogy az egész lap voltaképen elsősorban jelenetek sorozatából áll. Rohamra menő hadoszlopok, a várat lövő ágyúütegek, futóárkok és sátortáborrészek sematikus halmaza. E zavaros kép előteréből azonban három igen szép megoldást nyert jelenet emelkedik ki, melyek mindegyikénél úgy a megrajzolás finomságát, mint a szerencsés beállítást és a témarészlet tiszta, zavartalan felfogását első pillanatra megállapíthatjuk. Az elrendezés különösen jól sikerült, mintha nem is ugyanazon művész agyából került volna ki a voltaképeni ostromkép s ez érdekes jelenetsorozat. Mindjárt baloldalt díszes vezéri sátor elejét látjuk, mellette a bajor választófejedelem két főtisztjét, lóháton, a mint nézik az ostromot. Közvetlen előttük két lovashirnök, a mint hosszú egyenes kürtjeikét fújják. Ez a jelenet magaslaton van. (29. kép.) A másik jelenetcsoport az előttük elterülő völgy szélén húzódó trénoszlop: Erős, letakart táborkocsit vontat három pár ló. A legelső két lovon lovasok ülnek. A kocsi mellett egyes sorban gyalog muskétások és alabárdosok haladnak. (30. kép.)