Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

178 Európa kereszténysége s állítsa vissza a maga fényében Krisztus országát. És egymásután születnek meg az ismeretterjesztő munkák, a krónikák, országokat leíró földrajzi utazási müvek, folyóiratokat helyettesítő időszaki füzetek. Ezeknek nagy része illusztrált. S a sok illusztráczió egész kis művészi nemzedéket nevel mindenütt. Legnagyobb termékenységet azonban a német irodalomban ér el. íme, eljutunk az említett irodalmi területekhez. A megváltozott viszonyok új, kisebb művészi feladatok megoldását követelték a grafikusoktól, de a czél nemessége, — merjük állítani — semmivel sem volt alacsonyabb az előző évszázadénál. Az a metszőművész, a ki egy győzelmes ostromképet karczolt lemezre, a harczos lovag hevületét érezte, aki hozzájárul munkásságával a féltett hit védelméhez, a mikor ezrek elé dobja a keresztény fegyverek győzelmének ábrázolását. E kitérés nyomán iparkodtunk reámutatni arra a jelentőségre, hogy a művészi erőkilengések, feladatok szerényebb keretein belül a XVII. század grafikus művészete is termelt értékeset, maradandót, de e kilengések kisebb méretűek, ám szert megbecsülésünkre méltók. Megállapításaink különösen a század német grafikájára vonatkoznak. Történeti levegő lengi körül e század műlapjait. Hogy mennyire sikerült e század grafikai művészetének a korabeli társadalom érdeklődését mondanivalója felé irányítani: e kérdést az alábbiakban kíséreljük megoldani. £•••*;"' Az augsburgi Eikonográfiából ismert Zimmermann-metszeteken találkozunk, harczi s egyéb jelenetekkel. A megoldás Zimmermann minden egyes lapján érdekes s az előbbi sorokban adott történeti visszapillantás tanulságait igazolja. E lapokon bizonyos fokozatokat találunk: a főtéma, a városábrázolás lassanként háttérbe szorul s az előtért benépesítő jelenetek rajzai mind nagyobb területet foglalnak el, végre történeti kép egységébe tömörülnek. A Budát nyugati oldalról ábrázoló metszeten még maga a vár uralja az illusztrácziót ; az előtérben a Schwartzemberg-féle ostrom jelképéül még nem tipikus harczi jelenetek rajzait találjuk. (18. kép.) Már nem egészen ilyen jellegű az a Zimmermann-metszet, mely a két várost kelet felől mutatja be. (8. kép.) Az egész lapot két részre osztja a Duna. A bal előtérnek szinte sarkába rejtőzik el Pest városa, de már az egész többi előtérrész összecsapó harczosok tömegeivel és sátortáborral van benépesítve. Már egyformán fontos a metsző előtt az ostromlott városok s az ostromló hadak ábrázolása. A harmadik Zimmermann-metszet, Óbuda ábrázolása, még egyenlő teret juttat a vár és romok ábrázolásának, meg a kisérő jeleneteknek, ámde e jelenetek egyes sorozatai olyannyira összetartoznak, hogy már majdnem főtémát alkotnak. Ez a főtéma volna : az óbudaiak kivándorlása. (13. kép.)