Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

i

7

: adott e lap egy XVII. századbeli olvasónak az ostrom hadászati viszonyairól. A Budát környező hegyek nagyon is jelképiek de evvel szemben örömmel állapítjuk meg, hogy magának a várnak alaprajza hűen egyezik a Rabatta-féle térképpel. Ennek a haditérképnek gondos áttanulmányozása az általános tudnivalókkal megismertette azt a külföldi olvasót, aki soha Budát nem láthatta, de mégis melegebben érdeklődött az ostrom viszonyai felől. Egy szóval viszonylagos hivatását ez a lap betöltötte. Már most az érdekel bennünket, hogy ki metszette rézbe e lapot. A metszet alsó szegélyvonalán átfektetve látunk egy kicsiny, téglalapalakú cartust ezzel a vésettél: R W. | C. R. | F. A másik budai tervrajz, mely teljesen ugyanazt a helyzetet örökíti meg. mint emez, lj^axlJûliszt--(«Chur Bayr. General Adiudent Lieutenent») eredeti rajza után készült rézmetszet, melyet a körülzárás után, a hiteles helyszíni adatok alapján vett fel, a térképezés akkori állapotához képest pontos felmérések segítségével. Nagy előnye mindenekfelett ennek a lapnak, hogy nagy méretei miatt részleteket is apró gondossággal ad vissza s a Fontanametszettel egyenlőrangú egykori forrás. A körülzáró hadak egyes csoportjainak ezredeseit, vezéreit mind részletesen felsorolja e lap. Az egyes előretolt állások is a maguk helyén vannak berajzolva. Michael Wening m

üncheni mester munkája. Az itt bemutatott két tipus, mint említettük, sok krónikáskönyvben jelent meg különböző átmetszésben s igen nagy népszerűségüket épen elterjedésük bizonyítja. Nagyszerűen egészítették ki az ismereteket a szi"gorúan vett látképek mellett, s habár művészeti értékről itt szó sem lehet, viszont tudományos értékük a kor szellemi színvonalához képest annál nagyobb. S ezzel bemutató szemlénknek végére is értünk. Mind é lapokról a következő összefoglaló megjegyzéseket tehetjük. Azok a hadállásképek, melyek típusait föntebb bemutattuk, két szempontból értékelhetők. Egyrészt a XVII. századbeli műveltebb osztályok művelődési színvonalára lehet ezek nyomán következtetnünk; megmutatják nekünk e lapok, hogy hazánk fővárosáról mennyire helyes vagy helytelen ismereteket szerezhetett az érdeklődő külföld ama korban. S jólesőn állapíthatjuk meg, hogy a főbb dolgokban sok helyes történeti ismeretet terjesztettek el a maguk olvasókörében ezek a ma kissé lenézett lapok. Másrészt hozzájárultak ama gondolatnak népszerűsítéséhez, hogy hazánk fővárosa ekkor egész Európa számára egyik legfontosabb hadászati pont volt s Buda eleste nem csupán egy várnak elestét, egy hatalmi középpontnak megszűnését jelentette, hanem az egész pogány rendszer megdőlését s a keresztény kultúra új, tartós dia-