Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

151 zadban jutott némi hadászati jelentőségre, a mikor a váltakozva be-becsapó török és keresztény hadak fogták időnként kemény ostrom alá. Néha pedig, — mint a hatvanas években is — hadászati bázis volt a Budát ostromló sereg számára. Nem lehet czélunk ezúttal Pest múltját s fejlődését-adni e sorokban, csupán néhány általános szempontot óhajtunk kijelölni a török korszakbeli Pest fejlődéséről. A török e síkon épült város védőfalait különös gonddal erősítette meg mindig. Erre azért volt szükség, mert már az első évtizedben nagy harczot álltak ki e bástyafalak a brandenburgi herczeg Joakhim hadaitól. Egyébként a török politikai s társadalmi élet súlypontja természetszerűen helyeződött a fővárosba, Budába, úgy hogy e téren is elhanyagolták Pestet.

1 Evlia Cselebi tizenegy imahelyet, öt dzsámit és hat mecsetet említ.

2 Ez a szám természetesen a hatvanas évekből való, s mint a budai mecseteknél is láttuk, különböző időkben változik e szám. Tűzvészek, ostromok pusztítottak itt is, majd újak emelkedtek az elpusztult mecsetek helyébe. Az egykorú források, tehát elsősorban a hazánkon átutazó követségi emberek feljegyzései, sajátságos egyöntetűséggel hallgatnak Pestről, vagy csak épen futólag érintik. Egyedül Evlia Cselebi becsüli meg annyira, hogy a várról s annak alakjáról, imahelyeiről s török tisztviselőiről ír elég bőven. A források másik csoportja, a krónikák, földrajzi, történeti munkák épen így mellőzik Pest városát. Ily kevés előkészület mellett a metszetekből kiolvasható tanulságokat fokozottabb mértékben kell megbecsülnünk. Azonban a metszeteknél is érdekes jelenséget figyelhetünk meg : az illusztrátorok legnagyobb része az imént vázolt történeti közfelfogáshoz simulva, elsősorban Budát s környékét metszették rézbe; s még az északi beállítású pest-budai látképek is azt mutatják, hogy a kép súlypontja Budán van. Pest rendszerint dekorativ jelleget kap e metszeteken : a kőfal, néhány torony, épület, s mecset inkább jelképezi, mint szemlélteti a baloldali várost. A nyugati beállítású lapokon, minők az ostromképek legnagyobb részben, ugyanezt látjuk : halvány körvonalak a háttérben, inkább az előtér pittoreszk befejezéséül. Még egyre figyelmeztetünk. A pesti vár (arx Pestinensis), mely pedig kétségkívül megvolt s melynek határait Salamon is iparkodott oklevelek alapján meghatátározni, egyetlen metszeten sincs feltüntetve. Az ábrázolások mindegyikén kivétel nélkül teljes síkban látjuk Pest városát, sehol semmi mesterséges vagy természetes emelkedés. Ezek után pedig lássuk most már a metszetek tanulságait. 1 Annyira Budát tekintették a fővárosnak, hogy Bizozeri Pestet a nevezetes magyar városok közt meg sem emliti ! V. ö. Bizozeri, id. m. I. p. íj. 2 Evlia, id. m. p. 259.