Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

Hi Az érdeklődés a török leigázás szomorú korában már teljesen a fővároshoz, Budához fordult s Óbudában nem láttak mást, mint emlékét egy darab, homályba vesző múltnak. Óbuda ekkor már jelentéktelenségébe sülyedt. Várkastélya lakatlan, pusztuló, környéke a támadások miatt ugyancsak puszta. íme az okok, a melyek miatt a jelzett évszázadokból alig maradt fön illusztráczió erről a városkáról. A krónikaírók élelmesek voltak: a kor közérdeklődését fölkeltő események, majdnem aktualitások, ismertetésére törekedtek elsősorban. S természetes is, mert a gyarló hírszolgálat korában ezek a krónikák és repülőlapok helyettesítették az újságot s a viszonylag gyors hírközlés már akkor is befolyásolta a kelendőséget. A Margitsziget ábrázolásai. Ennek a ragyogó mukú szigetnek történetét régészeti és művelődéstörténeti szempontból egész írói gárda dolgozta fel, több-kevesebb szerencsével. Kubinyi Ferenc alapvető, levéltári kutatásokra épített tanulmánya a szigeten volt monostorok maradványait a szakrégészet számára dolgozta fel; ez a jeles kutató, mint régész, csak a meglevő s ásatások útján felszínre került emlékek vizsgálására szorítkozott.

1 Öri György nagy szeretettel, néhol azonban kevés kritikai érzékkel megírt történeti műve nagyrészt az előbbinek nyomában jár. Mindazok, a kik eddig a szigettel általában, avagy a szigeten volt s elpusztult egyházi épületekkel foglalkoztak, a XV—XVII. századbeli metszetek gyér, de mégis csak meglévő tanulságait nem használták fel s két írónkat kivéve, még csak nem is emlékeznek meg a történeti források e szerény ágáról. Osváth Gyula

2 művecskéjében pillantjuk meg az 1542-ből való Enea Vico-metszet egy részének reprodukczióját, a mely a Margitszigetet aránylag gazdag ábrázolásbán mutatja be, a XVI. század derekán. Tors Kálmán művében pedig egyik XVII. századbeli metszet nagyon vázlatos és hamisan ábrázolt reprodukczióját láthatjuk.

3 A mint látjuk tehát, a metszetek szerény világából nagyon halvány sugár lopódzott be eddigelé helytörténeti irodalmunkba. Ha ennek okait keressük, mindjárt a legfontosabbat kell megemlítenünk, a mely szerint ä Pest-Budát ábrázoló metszetek (könyvillusztrácziók s önálló lapok) topográfiai és művelődéstörténeti értékelésére csak elvétve bukkanunk. Rend1 Ifj. Kubinyi Ferencz: Margitsziget Műemlékei. «• Arch. Közi. 11. p. j—25. 2 Osváth Gyula: Szent-Margitsziget hajdan és most, p. 2J. . 5 Tors Kálmán: Margitsziget, p. 37.