Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

133 mellette épületek. Ettől a néző szerint jobbra épületromok s a háttérben Buda körvonalai Neu Ofen == Új Buda akkori elnevezéssel. A körbástyától alább, észak felől körsáncz fut *egy darabon, melynek végéből a víz partjáig, a hegyen alá egy erős mellvédfal húzódik.

2 A főelemeket Zimmermann minden metszetén a valóságnak megfelelően megtaláljuk. E lapnál is föltételezhetjük, hogy az ábrázolási elemek reánk nézve legfontosabb része, a királynői várnak a Duna mellé helyezése, megfelel az egykori topográfiai helyzetnek. Azt a kerek, szinte szabályosan csúcsosodó hegyet természetesen így nem fogadhatjuk el. Hanem a topográfiát másképen magyarázzuk. Északról tekintve a vár mögött egy széles, hullámos hegyhátat látunk. Ez a Szemlőhegy s annak dombos környéke. Ez elé esik äz a kör alakban épült házcsoport, melyet Királydomb néven ismerünk s melyet a Határuteza és Viador-utcza ölel körül három oldalról. Ez a királydomb ma is közel esik a Duna ágához, de évszázadokkal ezelőtt, mikor még a Duna majdnem a Lajos-utczáig terjedt, a folyó szomszédságában lehetett. Az a tény pedig, hogy ez a Királydomb Zimmermann ábrázolásán valóságos hegycsúcs, könnyen magyarázható más hasonló metszet-tévedésekkel. Ezek között igen jellemző és tipikus például a Sz. Gellérthegy mögötti s ezzel kurtinával összekötött erődféle, a mely voltaképen a helytelenül ide tolt Ráczfürdő. Ez a rajzbeli tévedés a különben nagy hitelű Meldemann-lapon jelent meg először s mint tudjuk, az utánzók, az utánmetszők minden alkalommal hűen követték ebben is a forrásmetszetet. Véleményünk tehát e kérdésről így alakul. Zimmermann a következő elemeket ismerte : van egy harmadik városka, az úgynevezett Óbuda, ennek közelében királynői vár, a Duna mellett, a Rózsahegyen és Szemlőhegyen túl, északra. A királynői vár tehát tényleg a Királydombon állhatott. Metszetünk e szerint nem annyira rossz, hogy vele topográfiai szempontból nem lett volna érdemes foglalkozni. Nem szabad különben még azt sem figyelmen kívül hagynunk, hogy az imént bemutatott metszet voltaképen nagyobb súlyt helyez a jelenetekre, mik rajta láthatók és nem kimondott városábrázolás. Az óbudaiak kivándorlását illusztrálja. A Dunán két megterhelt vitorlásgálya siet észak felé, a jobb előtérben pedig batyukkal bandukoló férfiak s nők, itt-ott lovasok. Mindent összevetve e kezdetleges kidolgozású rézmetszet — a korabeli történeti nézőpontot és illusztrálási szokásokat szem előtt tartva — a történeti igazságnak megfelelő naiv képet ad Óbuda királynői kastélyáról. 2 V. ö. Salamon, id. m. II. p. 482.