Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

120 : i Az első munka, a mely pest-budai fa- és rézmetszetek vázlatos ismertetését adja,. Bubicsnak már idézett munkája, .ugyancsak elhalad e jelenség mellett. A 29. tételszám alatt bemutatott Wüssim-metszetről, melyen, mint láttuk, hatalmas hegygerinczek húzódnak észak-déli irányban Pest háta mögött, azt írja, hogy «jól rajzolt és hűséges kép».

1 Az itt felsorolt pest-budai metszetek topográfiai bírálata egyáltalán nagyon hozzávetőleges és laza. A Visiváros ábrázolásai. MN4inden vízmenténél azt tapasztaljuk, hogy az átkelésre legalkalmasabb sekély könyökhajlásokat közlekedési pontokká avatták már a legrégibb időkben is. Ilyen helyeken legelőször megjelen néhány kunyhó és kész a rév, A Víziváros északi sarka a szemben volt jenői rév átellenese volt s így már jó korán kellett révnek lennie. Azért nem e rév nyomán kezdett ez az alsó városrész fejlődni, hanem dél felől, a Várba és Tabánba letelepülést nem nyert zsidók faházaival kezd életrekelni. Keletkezésének idejét a XV. századnál régebbre nem tehetjük.

2 Később, az ú. n. zsidóváros felülről, a rév felől is kezdett épülni s délnek beleolvadt a mai Fő-utcza alsó részébe, nyugat felé pedig Szent Péter városa egykori külváros felé terjedt. , Azok a XV—

XVII. századbeli metszetek, melyek keleti, északkeleti vagy északi beállításban ábrázolják a két várost, erről a városrészről nagyon kevés pozitívumot árulnak el. Főoka ennek az, hogy a XVI. századbeli illusztrácziók inkább nyugati, kevéssé északi beállítást mutatnak, a XVII, századbeliek pedig legnagyobbrészt az ostromok ábrázolásai és így a hadállások lehető hű feltüntetésére törekedtek, a városrészeket pedig csak háttérnek alkalmazták. Az ide vonatkozó metszetek azért csak nagyon gyér topográfiai adatot nyújtanak a kutatónak. Megkíséreljük ezt a keveset is összeszedni. A budai várhegy keleti és északkeleti lankás oldalai a Dunáig s illetőleg Szent-Háromság falváig háromszögalakú területet alkotnak {melynek alapoldala a Dunapart), a mely háromszög testébe a várhegy északkeleti sarka benyomul. (A mai Víziváros a mai Zsigmond utcza elejéig terjed, tehát nagyobb, mint az egykori külváros volt.) A két külváros, a Tabán és a Víziváros keletkezése és fejlődése egymástól egészen független. A rácz 1 Bubics i. m. p. 4. •""-..'• '":,':.í 2 «Szécsi Tamás, ki 1440-ben fölégette az alsó várost ...» Salamon, III. p. 289. «Buda, XV-—XVI. századi képei után itélve a jelenlegi lánczhíd melletti, vagyis a vár alatti Dunapart még nem volt beépítve.» V. ö. Br. Nyáry : A modenai Hyppolit-codexek. Századok, 1874. p; 4.