Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

Chronologiában megjelent s már emiitett Siebmaçher-metszet (n. kép), mely voltaképen ostromkép, de a topográfiai beállítás újszerű, tipikus s későbbi metszők sokszor merítettek belőle. Már említettük, hogy valamennyi Siebmacher-metszet hitelessége harmadrangú. A nyugati bástyafal köröndökkel, bástyatornyokkal való tagolása teljesen hűtlen. Méretekben s az egész várnak észak-déli irányú kiterjedésében nagy tévedések vannak. A Sz. Gellérthegy és mögötte húzódó két hegygerincz (a kis Gellérthegy) a jobb háttér helyes tagolása kedvéért nyúlik aránytalan magasságba, miáltal egészen hamis magassági szintájra hozza a királyi palotát. Ezen a német rézmetszeten találkozunk legelőször Pest városának szigetszerű ábrázolásával, háttérben hatalmas hegylánczokkal, a mely ábrázolási módot valósággal fölkapták a XVII. századbeli krónikaillusztrátorok. Pestnek szigeten ábrázolása nem teljesen önkényes rajza az e korbeli metszőknek. Az úgynevezett pesti nagyárok a margitszigeti apáczakolostor irányában, elég szabályos fél-elliptikus hajlással a Rákoson keresztül, a soroksári út felé kanyarodva, vette körül Pest városát, érintvén az egykoron volt Jenő kisközséget s részben Új-Bech földjét.

1 Ez közismert s Pesthez kapcsolódó illusztrálást elem volt már a XVI. században is s ez után dolgozták ki Pest látképét. A rajz rossz távlata okozza különben s a háttér hegyvidéke, hogy a hegyek közé északon bekanyargó nagyárok egyikmásik illusztráczión túlságos szélesnek érzik, minek következtében Pest városa tényleg úgy hat a szemlélőre, mintha egy sűrűn beépített sziget volna. yalami művészeti részarányosságra való törekvést figyelhetünk meg e metszeten. Buda kétfelől két súlypontot mutat: jobbról a királyi kertek és fürdők, balról a Krisztinaváros északi lejtői, a várhegy oldalában. Ugyanezt mutatják a háttérben látható képzeletbeli hegyek. 1638-ban jelent meg Frankfurtban Merian «Newe Archontologia Cosi mica» czímű munkája s ebben Pest-Buda nyugati ábrázolása. Egyenesen Siebmacher imént emlegetett metszete után dolgozott a mester, a^\al a különbséggel, hagy a^ ostromra emlékeztető részeteket (a sátortábort, ágyúparkokat, harczosok alakjait, a város lövetését) elhagyta s így egy kétségkívül pittoreszk hatásban bővelkedő, szép tájképet nyújt a szemlélőnek. Topográfiai megbízhatóságáról a föntebbiek után most már nincs mit mondanunk. A mester, az öregebbik Merian Mátyás nagy tudása, művészi gyakorlata első pillantásra meglátszik e lapon s mesterének : Jacque Callot-nak modorát fedezhetjük fel. Az előteret jobbról és balról gazdagon, nagy változatossággal karczolja ki, a hátteret az alig éreztetett, nagy messzeségbe nyúló hegykoszorúval népesíti be 1 Rupp oklevéltani kutatásai nyomán. I.. m. p. 270.