Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

IOC csupán a rosszul megrajzolt királyi palota s a templomtornyok enyhítik. A külső városok, mint a Tabán és Víziváros, csak egy-két épülettel, mecsettel vannak körvonalazva. A hajóhíd védelmére épült sarokrondella még föllelhető a rajzon. Nyugodtan kimondhatjuk tehát, hogy daczára annak, hogy Zimmermann a helyszínén járhatott, azért e lapja nem alkalmas topográfiai ismereteink gyarapítására. A karcz technikája hevenyészett munkát sejttet. Zimmermann az erősen középszerű mesterekhez tartozott s talán maga is érezte ezt, mert későbbi 9. kép. Buda és Pest kelet felől, 1605-ban. A. Mair. éveiben műkereskedést nyitott és mú'lapok kiadója lett. Ezen karczának nem is topográfiája vagy közepes színvonalú technikája fontos, hanem az 1602-ben lefolyt balsikerű budai ostromra vonatkozó mondanivalója, a mennyiben megtudjuk e lapról, hogy az északi vonalon támadták leghevesebben a várat. A kép jellegének megfelelően az előtérben látható harczi jelenetek valóban sok finomságot árulnak el. Zimmermann e metszetét nem utánozták szolgai módon későbbi metszők, de merítettek belőle. Csak egyetlen rézmetszetet ismerünk, a mely nagyon csekély eltéréssel e lapot másolta át. (9. kép.) A két város, a környező hegyek, a Margitsziget, az 1602. évi budai ostrom támadási pontjai, mind részletes, aprólékos pontossággal ismétlődnek. A metszet felső részén, középen