Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

107 viszonyait teljesen képzelet után ábrázolja. A Duna felől a budai várba csak két út vezetett s a várhegy meredek oldalai természetes választófalak voltak a külső városrészektől.

1 Ezzel szemben amolyan lankás dombsorokra helyezi a budai vár házait Siebmacher mester. Viszont az épületek, a mint a várhegy keleti élén sorakoznak egymás mellett, elfogadhatóan valószerű képet nyújtanak. Természetesen itt csak a hiteles kútfők nyújtotta megbízható adatok alapján következtethetünk, de viszont élőre kijelenthetjük, hogy egykorú rajzok híján a budai épületsorok pontos képét megállapítani lehetetlen. A kisebb utczai harczok tanulságaiból rájöttek a városlakók annak a czélszerüségére, hogy maguk a házfalak erődszerűen, a szomszéddal össze

1 építve, kitűnő védelmet nyújtanak belső ostromoknál. Ezt a budaiak is alkalmazták építkezéseiknél, s nem egy utcza volt ily módon megerősítve, hogy az utcza felé eső házoldalak összeépültek. Palánkokat ott alkalmaztak, ahol a terep nehézsége vagy esetleg idegen birtok kiszögellése miatt nem építhették össze a szomszédos házakat. Ennek az ostromfelfogó építési módnak világos nyomait látjuk Siebmacher e metszetén. Balról jobbra haladva tekintetünkkel, képzeletünkben egy darabon végigsétálunk a város keleti szélén! Ott látjuk közel a királyi palotához Sz. János egyházát (a későbbi várszínház helyén), följebb, a Dísztér déli sarkán a Sz. Zsigmond-kápolnát s ugyané tér északi sarkán a Boldogasszony-templomát.

2 E kettő közt látunk egy elég nagy^ Szélesen elhúzódó körbástyát, melyhez jobbról és balról a szomszédos épületek oda vannak építve. A szomszédos házak ugyanígy épültek össze egymással. Följebb, a volt dominikánus-templomtól kissé északra viszont palánkot látunk, majd ismét ehhez támaszkodó, kívül támasztó félpillérekkel megerősített falrészletet. Mindez építési sajátszerűségek azt mutatják, hogy Buda már sokat tanult a külföldtől. Nem állíthatjuk tehát, hogy e Siebmacher-metszet imént részletezett tanulságai föltétlenül, megbízhatók a város külső képét illetőleg, de viszont nincs okunk a részleteket teljesen hamisaknak Ítélnünk, *a mikor a templomok elhelyezése s a budai várhegynek az* eredetivel megegyező elnyujtottsága a kir. palotától egészen a volt Sz. Magdolna-tempílomig (ma helyőrségi templom) jó topográfiát mutat. ," A néhány évtizeddel később megrajzolt rézmetszet W. P. Zimmermann augsburgi metsző munkája, a mely Dilbaum Eïxoovoyçacpia czímű, Augsburgban 1603-ban megjelent krónikájából ismeretes. (8. kép.) Forrásaink szerint Zimmermannt egyenesen azzal a czéllal küldte kiadója hazánk fővárosába, 1 Galeotus értesítése. V. ö. Salamon i. m. II. p. 556. 2 Ma már mindkettő eltűnt. ". . ' . 14* \