Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

ioç Az egész képnek főtagolása megegyezik amazéval, és különösen a folyam szakaszai s a bal háttér megegyezései ijegzoljtój^^ metszetet használta a művész. Topográfiai értéke sem több, sem kevesebb, mint amazé, mert a fő elemek: mint a falak, bástyák, tornyok és mecsetek ugyanolyan elhelyezést mutatnak, mint amott, csekély részleteltérésekkel. Mindjárt elöljáróban kiemeljük, hogy ez sem helyszíni felvételek alapján készült. A művészi megoldás azonban sokkal jobb, mint Siebmacher lapján. Az "~í egésznek technikai kivitele rendkívül sok finomságot árul el s a karcz tisztasága egyenesen meglepő. Általában sok vonallal dolgozott a művész; a mecsetek és tornyok, valamint magasabb épületek árnyékban hagyott oldalait sűrű párhuzamos mélyített vonalakkal rajzolta meg. A folyam előrészének gondosan beedzett hullámvonalkákkal való megrajzolása, viszont a hátsó résznek sírna, zárt párhuzamosokkal érzékeltetése nagyon sikerült s daczára a karcz feketeségének, az összbenyomás mégis friss, tiszta s az egyes elemek élénken elkülönülnek egymástól. Mindenütt részletez, sehol sem nagyol el s ezért az egész lapon valami nemes egyszerűség ömlik el. Annál nehezebb volt a művész feladata, hogy széltében elnyújtott, keskeny magassági méretet vett. Az egész lap gazdag megmunkálása, a részletekbe elmélyedés, a XVIL századbeli krónikamellékletek nagy tömegéből kiemeli e rézkarczot. ""* Metszőjének nevét eddig nem tudtuk. A témakezelés általánossága, valamint az a körülmény, hogy más elődökből merített, nem nyújt semmi segítséget, hogy a metsző nevét megtaláljuk. A korszaknak — melynek szülötte — közfelfogása ott lebeg a metszet felett. Csupán a tömegmetszetektől művészi finomságokban való eltérése készteti a vizsgálódót az összehasonlításra. E lapon oly biztos vonalvezetést és rajzbeli készséget látunk, a m

i CsaJ^eJ^&ejidíL^ mutat. A Birken-krónika 1683-ban jelent meg Nürnbergben, így ennek illusztrátorát is a nürnbergi mesterek között kell keresnünk. A nyolczvanas évek egymásra torlódó világtörténeti fontosságú eseményei lassan lassan a hanyatló török uralom alatt görnyedező keresztény Magyarország s ennek fővárosa felé»terelik a közérdeklődést. Lipót császár egyik legjobb barátja, II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem maga is feszült figyelemmel néz a dunamelléki királyság felé s csakhamar karddal siet hazánkba, a Habsburgok trónja védelmére. Ott küzd 1684-ben a budai sánczok alatt, majd a két év múlva bekövetkezett nagy ostromot mint egyik fővezér vezeti.

1 1 Ruith, Kurfürst Max Emanuel und die Donaustädte. Ingolstadt, 1889. Budapest Régiségei. X. 14 m