Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

IOI Budáról a XVI. század földrajzi ismerete még ennyit tudott; a Duna mellett fekszik a város, közvetlenül. Egy hosszúkás, észak-déli irányban húzódó hegyháton áli a vár és a város, s ezt egy patak veszi körül, mely a hegy északi és déli csúcsánál a Dunába ömlik. E hegytől délebbre egy magas, kerek hegy áll, a Gellért püspök hegye, melynek tetején katonai erőd van. Repülőhíd, vezet át Pestre. Ez utóbbi kőfallal és védelmi czélra készült vízárokkal van körülvéve. Északra, a Duna közepén egy sziget van, melyet rendszerint a szentendrei sziget neve alatt ismernek. A metszők tehát legtöbbnyire csak_e fő közös elemeket vitték át rézre vagy fára, a közös elemek határain belül, a teret azután megszokott sablon szerint töltötték ki. Ennyi adatot minden metsző mégîa1aîï""a"régebbi krónikákban Budáról és Pestről. Ezeket még csak egy-egy jobban tájékozódó leírásban talált néhány építészeti adattal egészítették ki (mint pl. : a Gellérthegy alján lévő török fürdők, a királyi palota, egy-két templom vagy mecset) és kész volt a magyarok fővárosának képe. Tovább kellett időznünk e kérdésnél, hogy ama kor műveltségi viszonyainak világítása mellett bepillantsunk a XVI. századbeli ember lelki kohójába; s ez esetben a metszeteket is más, elnézőbb szemmel vizsgálhatjuk és elejtjük azt a túlzott követelést, hogy fényképszerű húséget várjunk ez illusztráczióktól. Való ugyan, hogy már a XVII. század második feléből olyan pontos, helyszíni felvételek alapján készült budai kézirajzok is vannak, a melyek meglepő topográfiai hűségükkel, a hadászati szempontból fontos pontok szigorúan bemért távolságaival a XVII. század Budáját úgy állítják elénk, a hogy történeti ismereteink tanítják. De ezek a rajzbeli emlékek rendszerint kémek, hadimérnökök munkái, a kiknek főczélja a kapuk, bástyatornyok pontos elhelyezése, azok erősebb vagy gyengébb építésének a rajzon feltüntetése.

1 A krónikák illusztrátorai ezzel szemben bizonyos művészi követelményeknek óhajtottak inkább megfelelni. A metsző az előtte ismeretes topográfiai elemeken belül a területek kitöltésénél művészi szabadságával élt, — a valóság rovására. Pest-Budának [^^_feJőWa]Q/ ábrázolásai között a legrégibb az Ortelius-chronologiábaa^megjelent s már említett SjeJbmjacJ^ Ez után készült az 1664-ben Nürnbergben megjelent «C. M. Beschreib... Ungarn ...» czímű krónika (p. 253.) illusztrácziója kisebbítve, sa Frankfurtban ugyanezen évben megjelent «Neu Ungar, und Siebenbürg. Chronik» 1 Több ily kézirajz van a Székesfővárosi Múzeum rajzgyüjteményében.