Budapest Régiségei 9. (1906)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Muzeum kőemlékeinek negyedik sorozata 33-72

6

9 dalon e szerint a keretnek az ismert barokszerű kanyarulatokkal ellátott formája volt. A feliratból csak az egyik alsó sor következő utolsó betűi VIVS s ezek is csonkán maradtak fenn. A felirat körül a keretet mind a négy oldalon sima sávok szegélyezték, ezeknél magasabban álltak elő az előlap két végén kifaragott fülkék sírna pálczatagszerű keretei és alapjuk. Csak a jobboldali maradt fenn s az is csonkán. Benne egy szárnyas genius két lábátlátjuk, s az égő végével a földetérintő fáklya végét. A jobb láb előre lép, míg a bal hátrább áll. A fáklya ez esetben is, mint mindig, befelé van. 35. Négyszögű kőlap egy sírkápolna tetejéről. Hossza 118, szélessége 143, vastagsága 20 cm. Találta Seif Mihály 1902-ben a Csúcs-hegy alján fekvő földjén. A lei-hely környékén utána ásattam, hogy esetleg a kápolna még egyik-másik részét megtaláljuk, de eredmény nélkül, a szomszéd földön a szőlő miatt nem lehetett kutatni. E kőlap a kápolna mennyezetéül szolgálván, lefelé fordított lapjának szembe és a két oldal felé néző szélei párkányszerű tagozást mutatnak, míg a hátrafelé eső negyediket csak rézsútosan lefaragták. Négy sarkát oszlopok, illetve pillérek tarthatták, mint az a sarkokban látható négyszögű lyukakból kitűnik, melyekben az ezek tetejéből kiálló csapok eresztve voltak. Az egyikben fenmaradtak az ólmozás nyomai. A kőlap közepén egy 5 5 cm átmérőjű