Budapest Régiségei 9. (1906)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Muzeum kőemlékeinek negyedik sorozata 33-72

íz látunk, nem kell ugyanazon elnevezés alá foglalnunk, a mikor szabásuk úgy sem teljesen azonos. E szerint a jobb vállról lehúzódó redőzet csakis ezen különös szabású sagum sajátsága volna. Az egyik nemzeti múzeumi sírkövön ezen viselet katonai öltözetnek látszik, legalább a mellett szól, hogy alsó részén egy lovat vezető lovász van (felirat nincs rajta), viszont azonban a dunapentelei kövön a feliratban nem találunk semmi vonatkozást a katonaságra, a speieri kő meg határozottan egy rabszolga síremléke volt. Nagyon kétséges tehát, hogy ezen aquincumi múzeumi alaknak katonának kellett lenni. Ott látunk aztán a nyak körül egy csavart kendőfélét, melynek végei elül keresztben a zubbony széle alá vannak dugva. Ez is egészen így van meg a másik két idézett kövön. A római katonák, mint Trajanus oszlopán látjuk, csakugyan hordtak egy nyakkendőfélét (focale), de az olyan csavart ruhadarabból, minő ezeken a köveken látható, csuklyára (cucullus) is következtethetünk. Csak azt nem szabad feledni, hogy a magánemberek öltözetében a csuklya ép úgy szerepelhetett, mint a katonáknál. 23. Nagy sírtábla, alsó része, melyen a felírás állhatott, hiányzik. Magassága 149, szélessége 135, vastasága 20 cm. Schlosser József földjéről való, hol sirok voltak s az egyiknek fedőlapját képezte. Az elhunyt álló alakja egy kápolna (aedicula) közepén foglal helyet. Maga az aedicula a sírkő nagy méreteinek megfelelően gazdagon van kiképezve. Felül háromszögű orom koronázza, melynek sarkain egy-egy palmettaakroterion emelkedik, míg a csúcsdiszítmény lekopott. Széles párkányú oldalain fejjel lefelé egy-egy delphin nyújtózkodik, az orom közepén pedig két szembenálló galamb között Medusa feje látható, haja a homlok fölött ketté válik s csavart fürtökben körülszegi a kitöredezett arczot. A széles, tagozott epistylion, mely az oromfalat tartja, négy lapos pilléren nyugszik. A két szélső széles pillér hosszában, de nem végig menő két csatornával van ellátva, fejők, melyet a törzstől egyszerű gyűrűtag választ el, egy egész és szélül két fél lándzsalevélből áll, melyek közül két-két dupla volutás szár nő ki. Ezek között, legalább a baloldali capitellen, vízszintesen egy zsinórszerű szalag fut. A capitelleken nyugvó abacus sima keskeny lemezt képez. A két belső pillér, melyek a félkörű fülkét határolják, keskenyebb, sima fejők azonban hasonló kiképzést mutat. A pillérek közti keskeny hátteret lefelé lógó szőlőfürtökkel és egy-egy szőlőlevéllel ellátott szár díszíti. A fülke párkányos ive, mely fölött a tért* két, $•—5 levélből álló nagy kinyilt virág tölti be, a belső pillérek oldalából kiugró vállköveken pihen. Az alatta álló alak katonát ábrázol, kinek csak éppen lábai a bokától Budapest Régiségei. IX. 8