Budapest Régiségei 9. (1906)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Muzeum kőemlékeinek negyedik sorozata 33-72

M emlékeket nem találják eredeti helyükön. Mert ilyenek a 4. és 10. számú kövek is, melyeket a Duna medréből emeltek ki. Még leginkább a sarkophá­gok maradtak in situ, a mi könnyen érthető. így legújabban a Szemlőhegyen Zdeborszky villatelkén ástak ki egy sarkophágot, melyet a 33. szám alatt mu­tatunk be s közelében feküdt a 20. szám alatt ismertetett kőszobor, mely ugyancsak a mellett szól, hogy azon a ponton a rómaiak temetkeztek. Ha­sonlókép az eredeti helyén -— az Aranyhegyen — került napfényre az a négyszögű, párkányos szélű kőlap (3 5), mely minden valószínűség szerint egy sírkápolnához tartozott. Ennek többi részeit is talán megtaláljuk, ha a szom­szédos földön tovább kutatni lehetett volna. Nagyobb számmal sírkövet és sarkophágot még aztán a fllatori-gát építésénél és közelében az « Ó-Buda » vasútállomás melletti anyaggödörben láttak napvilágot, továbbá a budaujlaki téglagyár helyén, stb. Mint régóta ismeretes, a Gellérthegy déli oldalán is laktak rómaiak. Már 60 év előtt találtak ott sírköveket (CIL III 3 $94. 3602), 1888-ban lelték a nevezetes oltárkövet, melynek feliratában a civitas Era­viscorum előfordul, aztán később Perczi Mór villatelkén egy sírkövet, mely még most is ott áll. Végre midőn a gellérthegyi vízmedenczét építették, elő­került több edény, malomkő, egy agyagmécs, egy bronzfibula és a 8. szám alatt publicált oltárkő Nemesis tiszteletére. Az 1. 3. $. 15. 17. 20. 22. 28. 30. számúak szórványos leletek voltak, minők Ó-Budán a római culturréteg­ben elég gyakran előfordulnak. Az ezen alkalommal ismertetett kődarabok között is vannak igen figye­lemreméltók. Ilyen az a kőfej, mely a castrum geniusát ábrázolja, Icarus szobra, mely eddig a legszebb, melyet nálunk ismerünk, a két kerek Silva­nus-szobor (a reliefképek közönségesebbek), aztán a nagy sírtábla a katona alakkal, a fekvő oroszlánok csoportja, melyhez hasonlók a Nemzeti Mú­zeumban is vannak, de nélkülözik azt az élethűséget, mely az egyiknek (31) a kidolgozásában található, mindenekfelett pedig egy majdnem életnagy­ságú kerek szobor, egy elhunyt nő képmása (feje, sajnos, hiányzik), minő a Nemzeti Múzeumban nincs. Mostanáig az aquincumi múzeum szobrászati és feliratos kőemlékeinek száma 2^4 darabra emelkedett. Ezek között nagyobb, számottevő darab van körülbelül 200. Ezek elhelyezése nemsokára rá, hogy az aquincumi múzeum két szárny­épülete elkészült, már is nehézségekkel járt. Miután a homlokzati oszlopos tornáczokban nem lehetett több követ felállítani, a múzeum belsejében igye­keztem nekik helyet szorítani, de természetesen a javának, a többit egyelőre egy fabódéban kellett elhelyezni. Mikor úgy láttam, hogy ez sokáig így nem

Next

/
Thumbnails
Contents