Budapest Régiségei 9. (1906)

ÉRTESÍTŐ - Schöpflin Aladár: Rómer Flóris a városi muzeumok létrehozásáért 212 - Ismertetés Aquincumról a "Przeglad" 1903. augusztusi számában 212

212 Rómer Flóris volt az első, a ki nálunk nagyobb nyomatékkal sürgette a városi muzeu­mok létesülését s rámutatott ez ügy kiváló kul­turális fontosságára. Már 1869-ben indítványt tett a magyar történelmi társulatban ily muzeu­mok állitásának kezdeményezésére. A társulat akkor bizottságot küldött ki, a melyben Rómer egy lelkes hangú felhívást s egy a városi mu­zeumokban gyűjtendő tárgyak körét körvonalzó tevezetet m-utatott be, a melyet a bizottság he­lyeslőleg fogadott s azzal terjesztett a társulat elé, hogy az tudományos tekintélyével igyekez­zék a főváros közgyűlését s .a polgárságot az eszmének megnyerni. Az ügy akkor elaludt, a történelmi társulatnak nem volt pénze a Rómer szerkesztette felhivás kinyomására és szétküldé­sére. Két év múlva, 1871-ben azonban Rómer újra fölvetette az eszmét a társulatban s ekkor a felhivást sokszorosítva szétküldték a városok hatóságainak. Rómernek ez a felhivása és mú­zeum-tervezete megjelent az «Archaeologiai Ér­tesítő 1871-ik évi 13-ik számának első helyén, «Városi múzeumainkról» czímmel. Ez a czikk azért érdekes előttünk, mert a városi múzeumnak ugyanazt a tipusát ajánlja, a mely később a székesfővárosi múzeum létesíté­sénél irányadó volt. Főleg a főváros történeti emlékeinek összegyűjtésével foglalkozik s meg­győzően érvel a mellett, hogy Pest bár újkori város, mégis elég nevezetes múltja s e múltnak sok oly emléke van, melyeket érdemes és fon­tos összegyűjteni és megőrizni. Pest a X-ik szá­zadig, vagy még tovább is viheti fel ősi emlé­keit s már a XII. vagy XlII-ik században tekin­télyes, faragott kőből emelt temploma volt, tehát bizonyosan nagyobb, vagyonos környék­nek volt székhelye. Ha a X—XVI-ik századig fölérő régiségekből nem lehetne is nagyszerű múzeumot felállítani, azért a XVI. századtól a mai korig terjedő műemlékeket nem szabad veszni hagyni. A mi pedig Budát illeti, mint a magyar királyok székvárosa, nem egyszer világ­történeti szerepet játszott s emlékeinek gyűjtése sikerrel biztató feladat. Lassan és állhatatosan kellene azoknak a férfiaknak, a kik e téren dolgoztak s most is vállalkoznának, arra töre­kedni, hogy a hazai intézeteknél vagy magáno. soknál levő, Pest-Budát, hasonlókép hazánk egyéb városait érdeklő emlékeket és rajzokat felkutassak, lajstromozzák és vagy eredetiben megszerezzék, vagy másoltassák. A munkát azonnal meg kellene kezdeni, mert a halogatás az ügynek koczkáztatásával jár. Ebben az érte­lemben tette meg Rómer, egyetértve Henszlmann Imrével, előterjesztését a történeti társulatnak. Ennek az előterjesztésnek melléklete az a tervezet, a mely öt pontba foglalja az össze­gyűjtendők jegyzékét. Mindennemű a várost vagy egyes részeit, nevezetesebb épületeit ábrázoló alaptervek, a város mindenféle képei, a város történetére vonatkozó könyvek és nyomtatvá­nyok, okmányok, egyéb történi becsű iratok, a fővárosban megjelent könyvek s egyéb nyom­dai termékek, a városi hatóság hatalmi jelei, czímerei, emlékpénzei, pecsétjei, czéhek külön­féle tárgyai, jelvényei, iratai, piaczi, hídi pléhek, ' régi mértékek, súlyok, pénznemek, érmek, a polgári katonaság ruházata, zászlai, fontosabb események, ünnepélyek, népgyülekezetek rajzai, különféle szokásokra vonatkozó iratok, följegy­zések, a bútorzatra, ruhára, nyilvános mulatsá­gokra való emlékezések. Ezeket sorolja föl Ró­mer, kétségkívül helyes és találó érzékkel, mint a városi múzeumban összegyűjtendő tárgyakat. Az eszme, melyet itt megpendített, akkor még nem valósult meg, kedvezőtlenek voltak rá nézve a viszonyok, több mint két évtized múlva azonban újra föltámadt s ma már meg is való­sult. Schöpflin Aladár. Aquincumról hosszabb ismertetést közölt'a Krakkóban megjelenő «Przeglad» czímű lengyel folyóirat 1903 augusztusi száma lovag Morelowski Márián tollából. A czikk irója 1902-ben járt Aquincumban, érdeklődve és alaposan megszem­lélt ott mindent. Czikkét dr. Kuzsinszky Bálint német nyelvű kalauza alapján irta meg. Elég kimerítően, 19 lapon beszél a romokról, az amphitheatrumról, a múzeum tárgyairól, értel­mes és helyes tájékoztatást ad róluk. Lengyel nyelven ez az első ismertetése Aquincumnak. Morelowski a czikk egy-egy lenyomatát meg­küldte a Nemzeti Múzeumnak és az aquincumi 'múzeumnak, az utóbbinak azzal a kéréssel, hogy esetleg ottjáró lengyel turistáknak kalauzul rendelkezésére bocsássák.

Next

/
Thumbnails
Contents