Budapest Régiségei 9. (1906)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Géza: A zuglói urnatemető 208-209

20Ö 11. Sírkőrészlet rriäjuscula betűkkel: GORg . . . ED . IM . NEPT(IS) . . . NIS . FRU . . . DICATURIS . FILIE . M(AGIST)RI. JOANNIS. A sírfelirat betűi tiszta kapitális betűk, melyek XI— XII. századi sirköveken használatosak. Ez lenne a sorozat legrégibb emléke, ha nem állnánk renaissance-sírkővel szemben a XVI. századból, mi valószínű. 12. Felül kerek sírkő, melynek felső lapja egészen le van kopva. Szélén s felső kerek végének bal felén még a betűk közül kivehető : Hic. 13. Három töredék három külön sírkőhöz minuscula betűkkel : a legnagyobbon : Petr(us) . qui . est . filhls . Magút. A kisebb darabon : . . . lius . est . Em ... A legkisebb töredéken : er . i olvasható.» Az utolsó négy szám alatt fölsorolt töredékek képei nincsenek közzétéve. A síremlékekre vonatkozó kérdések még nin­csenek tisztázva. Azok közzététele alapul szol­gálhat majd történettudósaink és genealogusaink további kutatásainak. Mindenesetre kivánatos volna, ha az emlékek együttesen, lehetőleg eredeti helyök közelében méltó módon helyez­tetnének el, mire nézve szinte önkényt kínál­kozik a Halászbástya pavillonjainak egyike. Saj­nos, hogy a domokosok templomának föltárt maradványai nem voltak föntarthatók, most az illetékes tényezők .legalább arra terjeszszék ki gondoskodásukat, hogy a báró Forstei javaslata szerint alkalmazandó emléktáblán kívül, a sír­emlékek méltó elhelyezése is megörökítse a domokosok temploma váratlan és nagyjelentő­ségű fölfedezésének emlékét. É. L. A ícugflói tlttiatemető. A Budapest Régiségei VIII. kötetében (ni—119. 1.) ismertettük a fő­város területén napvilágra került négy őskori urnatemetőt. Azóta egygyel ismét szaporodott a számuk, a zuglóival, melyre Todorov Simon konyhakertész emberei akadtak 1906 április hó elején a Komócsy-utcza és Paskál-malom közti alsó-rákosi részekben fekvő 2017. sz. gr. Feste­tich-féle telken, az ú. n. Tizkerület kerítéséhez valami száz, a Paskál-malomhoz vezető úttól pedig mintegy 40 lépésre, midőn melegágy gödröket ástak. A fölásott terület északnyugat­ról délkelet felé irányuló 24 méter hosszú és 8 méter széles hossznégyszög volt az észak­nyugoti és délnyugoti oldalon melegágyakkal, északkeleten a Paskál-malom felé vezető úttal s délkeleten a Tizkerület kerítésével párhuza­mosan szántóföld terült el. Összesen tiz, 8 m. hosszú és 1V2 m. széles gödröt ástak, köztük 1 m. széles párkányt hagyva, találtak pedig húsz urnafészket, de csak néhány bögre maradt épen, melyeket a munkálatoknál véletlenül jelenlevő Koszilkov János M. N. Múzeumi szolga a konyhakert bérlőjétől a M. N. Múzeum szá­mára kért el s küldött be. A temető megvizs­gálására alólirottat bízta meg a M. N. Múzeum s két napon, ú. m. ápr. 14. és 17-én rendeztem próbaásatást azon a kis területen, mely rendel­kezésemre állt. Mivel a gödrök közti párkányo­kat a bérlő nem akarta megbolygatni, csupán a 6. és 7-ik gödör közti párkány egy kijelölt helyén tehettem átmetszést, hol az urnafészkek irányából s egymásközti távolságából egy még bolygatatlan urnafészekre következtettem, ezen­kívül még az északkeletre fekvő szántóföld és a gödrök közti keskeny szegély volt bolygatatlan terület. Csakugyan mindkét helyen találtunk urnákat, valamint a melegágygödrök mélyítése is hozzájárult, hogy egyben-másban kiegészítsem észleleteimet ezen urnatemető felől. A mit tapasztaltam, minden arra vall, hogy nagyon szegény népnek volt ez a temetkező helye, terjedelme sem lehetett valami nagy, mert a bérlő állítása szerint az észak- és dél­nyugoti oldalon levő melegágyak fölásatásánál nem találtak edényeket, úgyszintén a Tizkerület felé eső oldalon is már az utolsó gödör kiesett a temetőből, így csak valami 20—24 méter szélességű sávban észak-kelet felé húzódhatott tovább a szántóföldre, a hol esetleg még nyo­mozható. Az urnák egyszerűen a földbe voltak helyezve 30—40 cm. mélységben s fákkal leta­karva, bennük és mellettük: kis bögrével, ki­tapasztásnak, kővel való körülrakásnak semmi nyoma. Bronz tárgy egyáltalában nem fordult elő, a mi, ha ezen a vidéken nem is olyan gyakori, mint Magyarország északnyugoti urna­temetőiben, még sem szokott hiányozni a na­gyobb urnákból ; így pl. a külső Soroksári-úti urnatemetőben, mely általános jellegénél fogva különben a zuglóival egyezik, ellenben eltér a kelenfölditől, tőrpengét, tölcséres csüngődíszt,

Next

/
Thumbnails
Contents