Budapest Régiségei 9. (1906)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Géza: A zuglói urnatemető 208-209

20Ö 11. Sírkőrészlet rriäjuscula betűkkel: GORg . . . ED . IM . NEPT(IS) . . . NIS . FRU . . . DICATURIS . FILIE . M(AGIST)RI. JOANNIS. A sírfelirat betűi tiszta kapitális betűk, melyek XI—

XII. századi sirköveken használatosak. Ez lenne a sorozat legrégibb emléke, ha nem állnánk renaissance-sírkővel szemben a XVI. századból, mi valószínű. 12. Felül kerek sírkő, melynek felső lapja egészen le van kopva. Szélén s felső kerek végének bal felén még a betűk közül kivehető : Hic. 13. Három töredék három külön sírkőhöz minuscula betűkkel : a legnagyobbon : Petr(us) . qui . est . filhls . Magút. A kisebb darabon : . . . lius . est . Em ... A legkisebb töredéken : er . i olvasható.» Az utolsó négy szám alatt fölsorolt töredékek képei nincsenek közzétéve. A síremlékekre vonatkozó kérdések még nincsenek tisztázva. Azok közzététele alapul szolgálhat majd történettudósaink és genealogusaink további kutatásainak. Mindenesetre kivánatos volna, ha az emlékek együttesen, lehetőleg eredeti helyök közelében méltó módon helyeztetnének el, mire nézve szinte önkényt kínálkozik a Halászbástya pavillonjainak egyike. Sajnos, hogy a domokosok templomának föltárt maradványai nem voltak föntarthatók, most az illetékes tényezők .legalább arra terjeszszék ki gondoskodásukat, hogy a báró Forstei javaslata szerint alkalmazandó emléktáblán kívül, a síremlékek méltó elhelyezése is megörökítse a domokosok temploma váratlan és nagyjelentőségű fölfedezésének emlékét. É. L. A ícugflói tlttiatemető. A Budapest Régiségei VIII. kötetében (ni—119. 1.) ismertettük a főváros területén napvilágra került négy őskori urnatemetőt. Azóta egygyel ismét szaporodott a számuk, a zuglóival, melyre Todorov Simon konyhakertész emberei akadtak 1906 április hó elején a Komócsy-utcza és Paskál-malom közti alsó-rákosi részekben fekvő 2017. sz. gr. Festetich-féle telken, az ú. n. Tizkerület kerítéséhez valami száz, a Paskál-malomhoz vezető úttól pedig mintegy 40 lépésre, midőn melegágy gödröket ástak. A fölásott terület északnyugatról délkelet felé irányuló 24 méter hosszú és 8 méter széles hossznégyszög volt az északnyugoti és délnyugoti oldalon melegágyakkal, északkeleten a Paskál-malom felé vezető úttal s délkeleten a Tizkerület kerítésével párhuzamosan szántóföld terült el. Összesen tiz, 8 m. hosszú és 1V2 m. széles gödröt ástak, köztük 1 m. széles párkányt hagyva, találtak pedig húsz urnafészket, de csak néhány bögre maradt épen, melyeket a munkálatoknál véletlenül jelenlevő Koszilkov János M. N. Múzeumi szolga a konyhakert bérlőjétől a M. N. Múzeum számára kért el s küldött be. A temető megvizsgálására alólirottat bízta meg a M. N. Múzeum s két napon, ú. m. ápr. 14. és 17-én rendeztem próbaásatást azon a kis területen, mely rendelkezésemre állt. Mivel a gödrök közti párkányokat a bérlő nem akarta megbolygatni, csupán a 6. és 7-ik gödör közti párkány egy kijelölt helyén tehettem átmetszést, hol az urnafészkek irányából s egymásközti távolságából egy még bolygatatlan urnafészekre következtettem, ezenkívül még az északkeletre fekvő szántóföld és a gödrök közti keskeny szegély volt bolygatatlan terület. Csakugyan mindkét helyen találtunk urnákat, valamint a melegágygödrök mélyítése is hozzájárult, hogy egyben-másban kiegészítsem észleleteimet ezen urnatemető felől. A mit tapasztaltam, minden arra vall, hogy nagyon szegény népnek volt ez a temetkező helye, terjedelme sem lehetett valami nagy, mert a bérlő állítása szerint az észak- és délnyugoti oldalon levő melegágyak fölásatásánál nem találtak edényeket, úgyszintén a Tizkerület felé eső oldalon is már az utolsó gödör kiesett a temetőből, így csak valami 20—24 méter szélességű sávban észak-kelet felé húzódhatott tovább a szántóföldre, a hol esetleg még nyomozható. Az urnák egyszerűen a földbe voltak helyezve 30—40 cm. mélységben s fákkal letakarva, bennük és mellettük: kis bögrével, kitapasztásnak, kővel való körülrakásnak semmi nyoma. Bronz tárgy egyáltalában nem fordult elő, a mi, ha ezen a vidéken nem is olyan gyakori, mint Magyarország északnyugoti urnatemetőiben, még sem szokott hiányozni a nagyobb urnákból ; így pl. a külső Soroksári-úti urnatemetőben, mely általános jellegénél fogva különben a zuglóival egyezik, ellenben eltér a kelenfölditől, tőrpengét, tölcséres csüngődíszt,