Budapest Régiségei 9. (1906)

Veress Endre: Gróf Marsigli Alajos Ferdinánd olasz hadi mérnök jelentései és térképei Budavár 1684-1686-iki ostromairól, visszafoglalásáról és helyrajzáról 103-170

i6ç Budavár és környékének török térképe ugyancsak Bolognából való, s részletes magyarázatát a 148—150. lap nyújtja. E két térkép adatait bővíti és helyeit mutatja be függélyes tagosultságban Budavár 1686-iki Magliar-féle rafia, melyet 24X33 cm. nagyságú rézmetszetéről kicsinyítve (a 151. laphoz ragasztva) autotypiában mutatunk be. A budai rondella 1686 szeptember 2-iki utolsó ostroma képét (a 67. laphoz csatoltan) Marsigli Hágában 1732-ben megjelent «Stato militare deli' imperio ottomano» ez. munkája II. kötete 155. lapján közölt 43. rézmetszetű mellékletéről reprodukáltattuk. A szövegbe nyomott képek: A Bevezetés ejlécze (a 105. 1.) és az I. közlemény fölötti fejléc^ (117. 1.) egy-egy Budavár visszafoglalása örömére vert emlékérem képét mutatja Dörre Tivadar rajzában, a ki a Bevezetés B kezdőbetűjét is rajzolta ; valamennyit a Buonvisi bécsi nuntius Budavára visszafoglalására vonatkozó jelentéseit közlő «Monumenta Vaticana» II. sorozata 2. kötetének kliséi közül kaptuk kölcsön. Egy budai robbanó akna Marsigli-féle rajza, 1686 július elejéről (113. 1.) mellékképe lévén Marsigli Budavár 1686 július 27-iki ostromát feltüntető térképének, a római vatikáni levéltár «Nunziatura di Germania» 212. kötetéből vett fényképről készíttettük. A Gellérthegyi császári főüteg elhelyezését ábrázolja a 131. lapon látható vonalrajz, melyet K. Sebestyén József rajzolt Marsigli bolognai eredetijéről vett vázlatomról. A budai Veli-bég- vagy Császár-fürdő 1686-iki képét (137.1.) Dr. Linzbauer X. Ferencz orvos «Die warmen Heilquellen der Hauptstadt Ofen» czimen Pesten 1837-ben kiadott műve rézmetszetéről mutatjuk be. Arab fölirata dr. Karácson Imre olvasásában : Vádsímet ül-hammam álládzi fi ... Magyarul : A fürdő kőépülete, a mely (készült) . . . A budai Császárfürdő és környéke képét (138. 1.) szintén Linzbauer orvos id. műve közli, Fontana olasz mérnök 1686-iki eredeti íölvételű térrajzáról. A budai fürdők belsejét ábrázoló képet (139. 1.) Marsigli «Danubius Pannonico-Mysicus» ez. 1726-iki müve I. k. 46. táblája nagy rézmetszetéről kicsinyítve adjuk; czíme : Figuráé balneorum Budensium. A budai Császár-fürdő Musztafa pasa idejebeli fölirata rajzát (141. 1.) Sztankovits Lipót 1837-iki rézmetszetéről szintén Linzbauer könyvéből közöljük. A 21V2 bécsi hüvelyk magas és 32V2 széles kőtábla azonban később, midőn a Császárfürdő nagy gyógyudvarát építették, nyomtalanul eltűnt, úgy hogy az öreg Linzbauer a szultán 1867-iki látogatása alkalmával már csak fényképben mutathatta meg, mely megtalálható «Führer Seiner Majestät Sultan Abdul Aziz Khan bei Besichtigung der türkischen Baudenkmäler in Ofen» ez. ritka művéhez mellékelten, hol a könyv 5—6. lapján három különböző szaktudóstól származó olvasását, illetve fordítását is közli, a mi onnan ered, hogy írása igen nehezen olvasható, mert a keleti diszítő elem sokszor teljesen összeolvad rajta az írással. A Császárfürdő bejáratánál látható magyar fordítását azonban itt közöljük, kibővítve Linzbauer imént id. alkalmi könyvének magyarázatából ekként : Mahomed futása után a $j8-ik (Krisztus után 1570) évben. Szokoli Mus^tafa basa nagyvezér. Ha a tiszteletekben gazdag nagyvezér béke idején vagyonát jótékony művekre fordította, ez nem csoda ; hisz ő mindenkor a próféta hagyományai szerint cselekedett. 0 egy fürdőt épített, melyhez hasonlót az ég még nem látott. Boldog hon a neve, szolgáljon például. Musztafa basa építé a fürdőt, melyre mindenki a legnagyobb elragadtatással tekint. A budai Vízi-mecset és környéke rajzát (144. 1.) arról a térrajzról közöljük kissé nagyítva, mely Bél Mátyás «Notitia Hungáriáé novae geographico historica» ez. műve III. k. (Bécs, 1737) 431. lapjához mellékelten található, s melyet Reviczky János Ferencz vázlatáról Mikoviny S. rajzolt és Schmuzer I. és A. metszett Bécsben. A mecset nevét az állapítja meg, hogy Bél rajzán a Uudapest Régiségei. IX. 22