Budapest Régiségei 9. (1906)

Veress Endre: Gróf Marsigli Alajos Ferdinánd olasz hadi mérnök jelentései és térképei Budavár 1684-1686-iki ostromairól, visszafoglalásáról és helyrajzáról 103-170

114 híre ment az udvarba, hol mindenki megsiratta, a ki csak ismerte.

1 De szívós természete daczolt a halállal s az orvosok úgy helyreállították, hogy két hét múlva már újra birt dolgozni, legalább fejével, mire nagy szükség volt, mert a főhadvezér napról-napra kikérte tanácsát a felmerült nehezebb tereptani kérdésekben; ámbár ekkor már úgyszólván közkézen forogtak a várról és ostromműveletekről készített pontos térképei és vázlatai. A július 27-iki nevezetes roham s az addigi ostrommunkálatok hű képét is csupán az ő gondos vízfestésű térképéből ismerjük, úgy a mint sátrában begyógyult kezével Buonvisi bíboros pápai nuntius, illetve a vatikáni udvar számára eikészíté.

2 Marsigli összes iratai s térképei közt legértékesebbek azonban — sa maguk nemében páratlanok — azok, melyeket Buda szerencsés bevétele (azaz 168Ó szeptember 2-ika) után Corvinákat keresve tollal kezében készített a még füstölgő városban.

3 Ilyen mindjárt az, melyben — magához vévén néhány budai törököt — összeírja a bejárt vár épületeit, templomait és fürdőit, megczirkálja a bástyákat és falakat, s lelkiismeretesen lejegyzi miként nevezték őket a másfél százados török uralom idején, s minek mi volt rendeltetése. S hogy egymagában e (V. sz. a. közölt) jegyzéke vagy leltára mily fontos, kitünhetik abból, hogy pl. a budai mecsetek közül eddigelé (az egész vonatkozó irodalom adatai alapján) mindössze tizenkettőről tudtunk valamit,

4 míg Marsigli huszonhármat sorol fel. De leírja ám: a kilencz melegfürdőt, melyeknek fényét nem győzi dicsérni, a Mátyás király palotájában épen maradt fegyvertárt, a lőporos raktárakat,' a jégvermeket, melyekből nyáron vallás- és nemzetiség-különbség nélkül naponta kétszer mindenki kapott jeget, a kapukat, hol a vándor jégbehűtött vízzel olthatta szomját, s a népkonyhát, honnan minden péntek (vagyis a törökök vasárnapja) estéjén a város szegényei s az utasok czipót, rizst és gyertyát kaphattak ingyen, a pompás szőlőket s gyümölcsösöket, a 22 sütőházat, a kaszárnyákat, a lőporostornyokat, a főmecsethez ragasztott nagy kőiskolát, valamint a Buda körül 1 II conte Luigi Ferdinando Marsilii — írja erről Buonvisi Bécsből, 1686 június 30-ikán — è stato ferito mortalmente alla trinciera sotto Buda, e viene compatito per le sue coraggiose operazioni. (Fraknói : Buonvisi bibornok bécsi nuntius jelentései 119. 1.) Cornaro velenczei követ meg így ír róla Laxenburgból, ugyanaznap : In queste attioni non sono rimasti morti che sei soldati et il Signor Marsigli che comandava nelle trinciere, colpito da moschettata nel braccio ; Bubics Zsigmond : Cornaro Frigyes velenczei követ jelentései Buda várának 1686-ban történt ostromáról és visszavételéről (Budapest, J891.) 13.1. 2 Terjedelme 25x34 cm. Czíme : Pianta deli' assedio di Buda dalia parte dei Cesarei e Brandeburgesi sino alli 17 di Luglio 1686. Ez is ó-naptár szerinti s így július 27-ikére értendő ; található a római vatikáni levéltár «Nunziatura di Germania» ez. osztálya 212. kötetében. 3 Ezt megkapóan jellemzi Fantu^i, Beliczay id. m. 29—

p. 1. 4 Ismertetve Némethy Lajos «Török mecsetek Budán» ez. kis munkája (Budapest, 1878.) 5—95. 1.