Budapest Régiségei 9. (1906)

Veress Endre: Gróf Marsigli Alajos Ferdinánd olasz hadi mérnök jelentései és térképei Budavár 1684-1686-iki ostromairól, visszafoglalásáról és helyrajzáról 103-170

io6 vei vállalkozhattam a feladatra, s hálás köszönettel vettem Fraknói Vilmos püspök, a «Római magyar történeti intézet» alapítója és vezetője kegyes megbízását, minthogy ő — egyéb akkori elfoglaltsága közepette — a székesfőváros kívánságát nem teljesítheté. E kiadvány további előzményei különben a következők. Marsigli nagyfontosságú kéziratai létezéséről S^ilády Áron hozta haza 1867 őszén az első hírt,

1 majd Belic^ay Jónás írt róluk 1881-ben,

2 Marsigli olasz életírója nyomán.

3 Hanem személyesen Thaly Kálmán látta őket először, 1892 őszén, megemlítvén jelentésében, hogy «Marsigli irodalmi hagyatékában egyebek közt Buda nevezetességeinek 1684 és 1686-iki igen érdekes leírásaira akadunk a mindent pontosan megfigyelni szokott olasz tudós katona tollából».

4 S midőn ajánlatára a M. Tud. Akadémia Történelmi bizottsága számára 1893 tavaszán dr. Aldásy Antal Marsiglinak nemcsak a bolognai Bevilacqua-család levéltárában őrzött iratait nézte át, hanem az egyetemi könyvtárban lévőkbe is betekintett, ő közié először ama budai jelentéseinek czímeit,

5 melyekről addig csak általánosságban tudtunk. Jelentéséből azonban «a Történelmi Bizottság egyúttal arról győződött meg, hogy a Marsigli-íratok eredményes átkutatásához kivánatos, hogy e czélra az Akadémián kívül több testület és hatóság működjék közre».

6 A Bizottság kérése folytán a II. osztály indítványára az Akadémia 1893 nyarán fel is hívta a nagybecsű íratok, tervek és rajzok másolatainak megszerzésére : Budapest székesfőváros, a m. kir. honvédelmi miniszter s a közös pénzügyminiszter figyelmét.

7 Utóbb Thaly arra is figyelmeztette a fővárost, hogy «az említett levelek, íratok és rajzok oly fontosak s oly számosak, hogy azok ösmerete és felhasználása nélkül Buda és Pest környékének, de leginkább és legfőképpen Buda várának és városának török korszakbeli helytörténetét kielégítően megírni nem is lehet».

8 Hanem a dolog ismét halasztást szenvedett, pedig Thaly állandóan sürgette a fővárost, hogy másoltassa le e becses iratokat bolognai hites másolókkal, vagy küldjön ki egy magyar történetírót, 1 De ő csak keleti kéziratait tanulmányozván, a Budára vonatkozó iratokról jelentésében (a M. T. Akadémia Értesítője 1868-iki II. évf. 128—-142. 1.) nem emlékezik meg. 2 Marsigli élete és munkái czímen az Akadémia történelmi Értekezései IX. k. 9. füzetében ; 96 1. 3 Memorie della vita del generale Co: Liiigi Ferdinando Marsigli czímen (Bologna, 1770, VIII. 559. I.) Fantuzzi János kivonatolta Marsigli eredeti naplóját s talán ezért nem is nevezte meg magát a könyv czi'mlapján. 4 A «Magyar Könyvszemle» 1896. évf. j?8. 1. 5 Ugyanott, az 1892/9?. évf. 26c. 1. 6 Thaly Kálmán szavai az «Akadémiai Értesítő» 189?. évf. 659. 1. 7 Az Akadémia 189? június 26-ikán tartott ülése jegyzőkönyvének 174. sz. a. ugyanott, a 487. lapon. 8 Thaly Kálmán előterjesztése Budapest főváros tanácsához.