Budapest Régiségei 8. (1904)

Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban 85-157

élen 4'2 cm.! széles lapos rézvésű is,

1 minők a kő- és bronzkultura közti átmeneti időszakban szoktak előfordulni ; leihelyének Visegrádot mondta a kereskedő, kitől a N. Múzeum vette. (Rég. N. 86/1876.) Kőkori emlékeket Budapest környékének északi részén a Dunától keletre is találunk több helyen. Ezek közé tartozik Kis-S^ent-Miklós és vidéke, melynek régiségeit a hatvanas évek végétől kezdve Závodszky István, előbb kis-szentmiklósi, aztán valkói jegyző gyűjtötte össze.

2 Závodszky nem tartozott a rendszeres kutatók közé, ásatásokat nem is végzett, de buzgó gyűjtő volt, a ki rászoktatta ismerőseit és a föld népét, hogy a mit véletlenül találtak, hozzávigyék; ezenkívül mindegyik helyen, hol 22 évig tartó gyűjtése alatt tartózkodott (1868—75. Kis-Szent-Miklóson, 1876—79. Valkón, 1880—-90. Gödöllőn), voltak olyan bizonyos határrészek, melyeknek már a felszínén is találhatók régiségek, ezeket Závodszky gyakran fölkereste s az ilyen «régészeti kirándulásai», a hogy ő maga szokta emlegetni, ritkán maradtak eredménytelenül. Ezen helyek voltak Kis-Szent-Miklóson az Őrhegy és az urasági major alatti, meg a nyiresen levő buczkák s a szomszédos veresegyházi nyires és Vaskapu, Valkón a Kásatető a malomgát körül s az urasági téglaház, Gödöllőn pedig a gazdasági legelőn, a két patakmalom fölött, a várostól délkeletnek fekvő homokbuczkák. Gyűjteményéből néhány szebb példányt már 1876 őszén átengedett a M. N. Múzeumnak (Rég. N. 278/1876, és 321/1876), míg a gyűjtemény többi részét, benne 125 obszidián- és kovapengét, szilánkot s nyílhegyet, 26 kővésűt s gyalut, 9 kőbaltát s buzogányt, 5 csiszolt kőgolyót, 1 csiszolt kőhengert, 1 kőhasábot, 4 fenkövet s 1 símítókövet 1896 elején szerezte meg a M. N. Múzeum. (Rég. N. 2/1896.) Kis-Szent-Miklós határában többfelé találtak régiségeket, kő- és bronztárgyakat, urnákat, agyagkarikákat és orsófejeket stb. A kőtárgyak nagyon szétszórva fordultak elő s részben olyan helyeken, hol bronztárgyakat is leltek, úgy hogy bajos volna olyan pontra mutatni, mely valamely kőkori tanya vagy temető jelenségeit árulná el. Egy fenkő alakú, 6*4 cm. hosszú s 1*4 cm. széles átfúrt lydit amulettet végén egy másik átfúrás nyomaival (Rég, N. 278/i87Ó"25) 1869 körül a határ felső részén szántás közben, egy feketésbarna kőgyalut és ugyanolyan kővésűt 1870-ben faültetés közben az urasági majorban, egy a lyukánál kettétört szerpentinbalta részletet 1871-ben 1 Pulszky Ferencz : Magyarország Archaeologiája. Budapest. 1897. I. k. 96. 1. XIV. t. 1. á. 2 Régiséggyűjteményének naplószerüleg vezetett lajstromát 1. a M. N. Múzeum régiségtárában. Rég. Lev. 60/1876. sz. a. Az 1876-iki budapesti ősrégészeti kongresszuson kiállított régiségeinek lajstromát pedig 1. Hampel J. Catalogue de l'exposition préhistorique. Budapest. 1876. 8j— 84.. 1.