Budapest Régiségei 8. (1904)

Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban 85-157

90 fúrt agyaggúlákat és agyagfaltapaszdarabot. (Rég. N. 106/1896, i- 5/1897.) Dr. Mahler Ede is ajándékozott egy kőbalta fokot. (Rég. N. 23/1900.). E leletekhez csatlakozik egy nagyobb temető a kőkor végéről s a bronzkor elejéről a Csepel Szigeten, - Tököl határában, melyet az 1876-iki áradás hozott napvilágra, midőn a Duna a sziget nyugati oldalán új medret szakított magának s különböző régiséget, de különösen cserépedényeket mosott ki. Ezek egy részét Ludaics Miksa, ráczkevei kir. járásbíró szerezte meg, 71 darabot pedig, ú. m. 51 edényt, 14 kőeszközt, baltákat, vésőket s köszörűkövet, 3 orsógombot, 1 szarvasagancsot, 1 agyarat és 1 jóval későbbi, római kori barbár paizsdudort 1876 április 22-én a M. N. Múzeum vett meg Plausin Imre tököli lakostól (Rég. N. 76/1876.), melyekhez még ugyanezen évben egy 12 cm. magas és száján 12*3 cm. átmérőjű bögre járult, a mit az 1876-iki ősrég. kongressus érdi kirándulása alkalmával ajándékozott valaki a Múzeumnak (Rég. N. 206/1876.), van egy pár edény Vásárhelyi Géza úr birtokában is. A mit tudunk ezen az őskori viszonyokra nézve oly fontos temetőrül, néh. Csetneki Jelenik Elek, volt régiségtan őrsegednek köszönhetjük,* kit a M. N. Múzeum 1878 november 19-én azon alkalomból küldött ki, midőn 1878 őszén a szakadáson keresztül Tököl határában egy nyolcz kilométer hosszú védtöltést húztak s a töltés mellett ásott anyaggödrök leleteiről Jankovich Miklós kormánybiztos a múzeumi igazgatóságot értesítette. Csetneki E. öt napot töltött a szigeten s tanulmányozta a leletek körülményeit, a mennyire t. i. rendszeres tudományos ásatás hiányában lehetséges volt, a földmunkálat közben talált tárgyakat pedig, néhány edény kivételével, melyeket Jankovich M. tartott meg, ú. m. $7 edényt, 1 agyagpalalapot, 1 bronzkarperecztöredéket, 2 szívalakú bronzboglárt, 17 bronzlemezkét, 26 átfúrt bronzpikkelyt, 3 lapos és 10 hengeralakú bronztekercset s 1 bronz sodronydarabot összegyűjtötte s behozta a M. N. Múzeumnak. (Rég. N. 143/1878). Csetneki szerint a töltés mentén három őskori temető állapítható meg, ebből azonban csak a két első esik a tököli határra, a harmadik már Csépen volt. Az első temető a falutól észak felé másfél kilométerre kezdődött s mintegy kilométernyi hosszaságban csaknem a faluig terjedt. Mivel a töltés ezen vonalán csak később kezdődtek a munkálatok, Csetneki ottlétekor mindössze 14 sír volt felbontva az 51-ik profil mentén; a sírok közt leg* A csepels^igeti őskori temetők. (Arch. Ért. XIII. k. 1879. évf. 47—59.) Kiegészítik ezen tanulmányát a helyszínén fölvett s birtokomban levő rajzai és jegyzetei