Budapest Régiségei 8. (1904)

Éber László: Középkori és renaissance emlékek Budapest területéről 49-84

8o e fölött van kifaragva az egész diszítmény legelevenebb, legérdekesebb része. Állati, eleven forma járul a növényi és tektonikai elemekhez. A csésze fölött keresztbe fektetett fatörzsön Mátyás madara, kiterjesztett szárnyú holló áll, gyűrűt tartván csőrében. A kiterített, gondos kivitelű szárnyak szerencsésen töltik ki a tábla fölső végét. A czímer állatjának ilyen decorativ alkalmazása, hogy nem heraldikus, hanem egészen szabad alakításban illeszkedik bele a díszítő compositió keretébe, igazi olasz renaissance motivum. A gyűrűt tartó hollónak megmaradt a symbolikus, heraldikai jelentősége, de a mellett a művészi föladat megoldásához is hozzá kell járulnia. A domborműves tábla alsó 25. kép. Töredék a Fővárosi Múzeumban. 24. kép. Czímer töredéke a Fővárosi Múzeumt része csonka. A magasság és szélesség egymáshoz való viszonyát szem előtt tartva, föltételezhetjük, hogy alul az egésznek mintegy harmada hiányzik. Alsó befejezés gyanánt a fölső csészének és bőségszarvaknak megfelelő valamely tárgyat, talán díszedényt kell képzelnünk. A Mátyás király palotájából fönmaradt töredékek között aránylag nagy szerepet játszanak a balustradeok tagjai, illetőleg azok többé-kevésbbé ép darabjai. Egy kitűnő föntartású példányt, amelynek dísze Benedetto da Majano modorára emlékeztet, más alkalommal mutattam be.* Azonkívül két * Archeológiai Értesítő, 1898.