Budapest Régiségei 8. (1904)

Éber László: Középkori és renaissance emlékek Budapest területéről 49-84

yS van pillér díszének 51 centiméter magas és 38 centiméter széles alsó részlete (115. kép), amely találóan mutatja be azt, amit Venturi fönn idézett jellemzésében a kandeláberek alján levő díszedényekről mond. Oroszlánlábakon álló kerek talapzaton gömbös lábakkal ellátott szögletes, növényi díszítésű tag emelkedik és ezen áll a díszedény, amelynek testét változatos, találékonyan elrendezett növényi elemek díszítik. A díszedény fölső része hiányzik. Egészen hasonló szerkezetű és díszítésű díszedények fordulnak elő például a Tartagni-féle és a montefiorentinói Oliva-féle síremléken, stb. Az oroszlánláb különben is Francesco di Simone kedvencz motívumai közé tartozott. Kevésbbé jellemző és nagyon is szerény kis töredék egy szintén vörös márványból faragott darab a Fővárosi Múzeumban (16. kép). Magassága 38, díszített részének szélessége 24 centiméter. Nyilván pillér burkolatának vagy ajtófélnek a részlete. Síkba elrendezett, kevéssé kiemelkedő, aránylag egyszerű díszítése középen erős, fürészes levelű palmettából áll, amelynek hosszú, egy helyen ovális formába kiszélesedett szárához két21. kép. Balustrade töredéke. A Fővárosi Múzeumban. felől kacskaringós indák hajolnak, végükön azokkal a kiterített, ötszirmú virágokkal, amelyek Francesco di Simone ornamentikájában akkora szerepet játszanak. Mátyáskori építészetünknek egy ismeretes, sokszor emlegetett töredéke az a sajátságos formájú, vörös márványból faragott orom (17. kép), amely a Ferencz-rendiek zárdája régi bejáratánál, a mai egyetemi könyvtár ajtajánál volt befalazva, jelenleg pedig a Nemzeti Múzeumban őriztetik.* Magassága 135, szélessége 223 centiméter. Középen nagy, fölnegyedelt czímerpaizsot viselt, kétszer-kétszer a hétvágásos magyar czímerrel és a cseh oroszlánnal, a boglárpaizson Mátyás czímerével. A czímer fölött nagy, nyílt, gyöngyökkel diszí* V. ö. Römer, A régi Pest, 69. lap.