Budapest Régiségei 8. (1904)

Hampel József: Thrák vallásbeli emlékek Aquincumból 3-47

45 igen tanulságos összeállítást tett közzé azokról az antik érmekről, melyek a kabirok vallására vonatkoznak.

1 Samothrakei érmeken a kabir maga öli meg a kost. Kebrene érmein is megjelenik a kosfej. Pergamoni érmeken a Kr. utáni harmadik századból két meztelen kabir áll egymással szemben, hol az egyik, hol a másik fog kezében kosfőt, mely felé a társa kinyújtja a kezét. Más érmeken pilléren fekszik a kosfő, ez tehát a kabirionban az áldozati helyet jelzi. Némelykor egy kabir egyedül áll és kosfőt tart tenyerén. A dunamenti thrák domborművek sorozatában is sokszor látjuk a kost vagy a kosfőt. Egy bukaresti bronztáblácskán

2 a poharát magasra emelő thrák lovas, mögötte kosfő és előtte hal van ábrázolva. Egy más bronzlemezkén

3 ugyancsak Bukarestben a kosfej a lovas lába alatt látszik. Az apulumi kőtáblán

4 az alsó mező közepén a hal a háromlábon fekszik, az asztalfelé balról kos közeledik és ha jól fogtuk föl a tér jobb végén látható alakot, az kosfej. A nemzeti múzeumban őrzött tordai kőtáblán

5 a legalsó mezőben az egyik ifjú halat (?) áldoz a középen, jobbra tőle háromlábú asztalra fektetett kosfej felé emeli kezét egy előtte térdeplő ifjú. A Berlinben őrzött érdekes bronztáblán

6 a kos követi a bikát útjában a háromlábú asztal felé, melyen hal fekszik; azonkívül a mező balrészében fölül kos feje ismétlődik. A terracinai kőtáblán

7 oltár felé fordultan áll a kos, ezúttal csupán messziről kiséri őt a kakas. A calmai ólomtáblácskán és analógiáin,

8 a kosfej bezárja a legalsó mezőben ábrázolt tárgyak sorát (rajta áll a kakas), bár megvan a kosfejű ember is. A Brown-féle intaglión 9 megvan a kosfej; a bécsi gemmán

10 megvan a kosfejű ember és mellette még egyszer a kosfej, és végül egy calcedon gemmán " ugyancsak ábrázolva van a kos, bár ezúttal talán elhagyták szarvait. Ezek után alig csodálkozhatunk, hogy ha az aquincumi ólomkorongon is oly fontosságúnak vélték a kost, hogy egyszer mint áldozandó állatot, másszor bonczolás alatt lévő fejnélküli állapotában ábrázolják és azonfölül Sol feje mögé még a kos fejét is oda teszik. így tehát az emlékek összehasonlítása alapján, a régi irodalom fölötte gyér adatait bőségesen kiegészíthettük ; láttuk, hogy a kabir-dioskur vallásban a beavatás kosáldozat révén történt és hogy e mellett a haláldozat volt a vallásnak más főcselekménye. 1 H. Fritze, Birytis und die Kabyren auf Münzen. Zeitschrift für Numismatik XXIV. k. 190J. 105—208 2 Sorozatunkban 10. sz. 3 U. o. II. sz. — 4' U. O. r'j. sz. — > U. o. 16. sz. — 6 U. o. 17, sz

. — 7 U. o. 2j. sz. — 8 U. o. 56— 58. sz. — 9 (J. o. 64. sz. — I0 U. o. 65. sz. — n U. o. 67. sz.