Budapest Régiségei 8. (1904)
Hampel József: Thrák vallásbeli emlékek Aquincumból 3-47
2 9 A mitroviczai táblán a két lovas üdvözlésre emeli jobbját, úgy van ez két korongon is (/>, c), míg a három másik korong (a, 4 e) ebben a tekintetben eltérést mutat. A lovak alatti két alak három korongon (a, b, c) emberi formával bir, egyik korongon (d) csupán a baloldali lovas alatt van emberi alak, a jobbik ló alatt talán nincs, vagy ember helyét kosfejű alak pótolja. Végül egy lemez csonka (<?), csupán a baloldali ló alatt maradt meg az ember. A két emlékcsoportban tehát a lovasok egyrészt dioskuroknak tekintendők, másrészt azonban járulnak hozzájuk oly elemek, (egy fekvő ember, két fekvő ember, egy fekvő ember és hal) melyek nem a dioskurok legendájából származnak. Ezeknek az eredetéről kell tehát számot adnunk. Az embert néha halottnak kell képzelnünk, máskor térdén, kezén csúszik, olykor fölveti fejét, sőt arra is van eset (a berlini domborművön), hogy szeme nyitva van. Ki legyen ez a leterített ember? Ez egyike a legfontosabb kérdéseknek. Dr. E. Nowotny az ő sokszor idézett jeles értekezésében* azt tartja, hogy a leterített ember a harmadik kabir, kit a maczedoniai legenda szerint az ő testvérei megöltek és az Olympos hegye alá temettek. Ez csábító magyarázat, csakhogy nem mindig alkalmazható. Miért dupláznák meg a letiport embert, ha ez a harmadik kabir, hisz' akkor a legenda négy kabirról szólna, nem háromról és nem egy kabir halálát hirdetnék a képek, hanem kettőét! Vannak oly képek a kabirokról, a mikor egyes számban szerepel a szent és a fölirat is annak jelzi. Kettős számban is sokszor látjuk. A maczedoniai és talán az etruriai legenda három kabirról tud, de négyről sehol sincs szó. A letiport ember magyarázatában óvatossággal kell tehát eljárnunk. Nem lehet tagadni, hogy a valószinüség mellette szól, hogy oly képeken, mint a mitroviczai, csakugyan a megölt kabirral van dolgunk ; de más képek kizárják ezt a magyarázatot. Ilyenek mindenekelőtt azok a lovas képek, melyek csupán egy lovast tüntetnek föl és czélszerű lesz magyarázatunkban a «thrák lovas» ezen régi ábrázolásából kiindulni. A thrákok az ő nemzeti istenüket legtöbbször, mint vadászó lovast ábrázolják. Lova lábai alatt hű kísérője, a kutya, a vad üldözésében segítsé* Wissenschaftl. Mitth. aus Bosnien etc. 1896. IV. k. 299. 1.
