Budapest Régiségei 8. (1904)
ÉRTESÍTŐ - Kuzsinszky Bálint: Jelentés a III. ker. régészeti ásatásokról, az aquincumi és főv. múzeumok állapotokról 177-181
Í7Ö kezőleg az ei're vonatkozó kérdések hosszú sora még mindig megoldásra vár és pedig annál sürgősebben, mert a legszorosabb összefüggésben van a pannóniai limesszel, melynek tisztázása pedig haladéktalanul megkezdendő. 'Mint-.:' Ausztriában-' Carnuntum, úgy nálunk Atjujncum szolgálna kiinduló pontul. Mindenekelőtt a,tábor kérdése volna véglegesen eldöntendő s e végből legalább a Gyárszigeten kellene még ásni.'Aztán nem ismerjük- még pontosan a táborból kiinduló, utak egyikét sem, Végre igen sok dolgot adnak a temetőhelyek, melyek egyedül állapíthatják meg a város belterületének határait. Nyilvánvaló, hogy ezen kérdések tisztázása,: legalább a mennyire a főváros területe terjed, a főváros közönségének feladata. Különben azzal a csekély áldozattal, melyet a főváros ezen czélra a jövőben hozna, nemcsak a tudománynak tesz szolgálatot, hanem maga az aquincumi múzeum is nyerne vele, a mennyiben leletekben kétségtelenül nagyobb mértékben gazdagodnék, mint a mennyit á papföldi ásatásoknak köszönhetett. Az eljárás mindenesetre nehezebb volna a jövőben, 'mint eddig volt és pedig első sorban azért, mert á kutatások főkép magánterületeken folynának, hol előbb azokra nézve az engedélyt kell megszerezni, esetleg a földeket ideiglenesen bérbe venni. Javaslom, hogy ezen irányban a munkálatok már az idén megkezdessenek s e czélra legalább looo korona állapíttassék meg. Az idő még nem késő, mert a földek legnagyobb részt csak őszszel hozzáférhetők. Már eddig ismerek több oly pontot, hol a kutatás feltétlenül eredménynyel járna. Csakhogy míg felhatalmazásom nincs, a tárgyalást senkivel sem akartam megkezdeni. Mint más években, úgy tavaly is kétszer volt az ásatások területén nagy tisztogatás. Tavaszszal két héten s őszszel három héten át történt a gaz kiirtása, mely a falakbari s a falak között felhurjánzott. E: czélra 643 korona 45 fillért költöttünk. A romok feiinlaradásának biztosítása.!, nevezetesen azok mészhabarcscsal való bevonása, az ásatásokkal kapcsolatban történt sa çneszet és kavicsot beleszámítva 550 korona 75 fillérbe került. Továbbá jelentenem kell, hogy öntözésre 87 koronát fordítottunk, a kerítések, bódék javítására s az amphitheatrum bejáratául egy új kapunak felállítására pedig 295 korona 70 fillért. Fuvarra s régiségek vásárlására 327 korona kellett, a vásárolt régiségek között van 3 kőemlék s 6 ép üvegedény. A vegyes kiadások, melyek között a kisegítő szolgák napidíja, a tüzelőanyagára stb. szerepel, 164 korona 14 fillért tettek ki. Új szerszámok vásárlása, illetve a régiek javítása 47 korona 60 fillért igényelt. A könyvtár gyarapítására csak 15 korona 5.8 fillért adtunk ki. Végül felemlítem, hogy Róth Miksa mozaikgyárost megbíztam az athletákat ábrázoló mozaik kijavításával, de ez csak az idén készült el s így költségei is már az idei dotáczióból fedeztettek. ''•:.-•" A múzeum berendezésében nem sok változás történhetett. Legfölebb az apróbb régiségeknek szoríthattam helyet a szekrényekben..A kőemlékeket egyelőre regy bódébán helyeztem el, míg a tervezett porticus a múzeum körül felépül. A Tek. Tanács a t. régészeti szakbizottság tavalyi javaslatához képest 60,673/1900. sz. határozatával már kimondta, hogy a pórticus felépüljön s most a mérnöki hivatalon ";.mülik, hogy a tervet a költségvetéssel együtt bemutassa. " -....•-..''.. r . ••• . A látogatók száma, kik tavalv a múzeumot megnézték, 14,597 volt. A «Budapest Régiségei» czímü kiadványból megjelent a VII. kötet, 21 r /a ívnyi terjedelemben. Öt nagyobb, összefoglaló czikket tartalmaz, melyek a régészet és történet köréből valók, továbbá az Értesítőben először közli a fővárosi múzeumra vonatkozó jelentéseket s a hatóság határozatait. Áttérve a fővárosi múzeumra, erre nézve ta* valyi jelentésemben a% előmunkálatokat ismertettem IQOO márciins J-éig. Ezúttal arról kivánok beszámolni, hogy azóta 1901 június ï$-éig mi történi. Mindenekelőtt jelentenem kell, hogy a t. múzeumi és könyvtári bizottság tavalyi megállapodásához képest a Tek. Tanács a Központi városházban a templomrész II. emeletét átengedte a minták elhelyezésére s hogy ott ma már a Budapest területét ábrázoló Marchenke-: féle dombormű, a csatornatelép famintája, továbbá a királyi várpalota modellje, melyet a: várpalota építési bizottsága engedett át s a Mátyás templom föszmintája, melyet "meg a'koío-