Budapest Régiségei 8. (1904)

Kuzsinszky Bálint: Római feliratokaz Aquincumi Muzeumban 159-176

1Ó4 Kérdés még csak, hogy a legio IV Flavia nálunk talált feliratai csak­ugyan oly régiek, hogy Domitianus idejéből származhatnak. A téglákról nem állíthatom, sőt a Transaquincumban talált tégla nem lehet elmélet szerint régibb, mint Transaquincum felépítése, a mely pedig Idatius Fasti consula­res szerint 294-ban történt. De a mi a kőfeliratainkat illeti, ezek nemcsak egykorúaknak látszanak, hanem az irás jellege nem zárja ki, hogy már az I. század végéről lehetnek. Az idézett CIL III 10518 sírkövön ugyan D(is) M(anibus) áll, mely bekezdés csak a II. század folyamán vált általánossá, de máskülönben a felirat szövegezése megegyezik az Aquincumból s máshonnan is ismert I. századvégi feliratokéval.* 2. Egy oltárkő alsó fele. Magassága 42 cm, szélessége derékban 31 cm, vastagsága pedig 24 cm. Találták 1901 július havában, a Homok-dülőben, Kren György földjén. Kevéssé kiálló lába széles és ellapított tagozassál van ellátva. A fel­iratból, melynek betűi cursivjellegűek, aligha hiányzik több, mint az isten­ség neve, kinek az oltárkő szentelve volt, továbbá a dedi­"^V^THfXO^ ca ^° nevének egy része: az előnév s a nomen első fele. (^-KM . J5 A megmaradt dus sokfélekép egészíthető ki, lehetett f'fnllr^^^O Accius stb. A görög Euphrosinus cognomen eredetileg JHVj . J H egy rabszolga neve volt, ki felszabadítása után a római polgárjogot megkapta. Különben pannóniai feliratokban először találkozunk vele. A végső egyes betűk az oltárköveken szokásos záróformulát : v(otum) s(olvit) l(ibeus) [mjerito alakban jelentik. 3. Négyszögű kőtábla felirattal. Magassága 60 cm, szélessége 74 cm, vastagsága 10 cm. A feliratos mező hornyolt keretbe van foglalva. Régebben Újlakon, a Lujza gőzmalommal szemben álló Milacher-féle ház (ma Kolos-tér y. sz.) külső falában, a vakolat alatt lappangott. Elsőnek a feliratot Rómer az Arch. Közlemények X. k. 39. lapján, majd az Ephe­meris Epigraphica II. kötet, 696. sz. alatt publicálta s ezen a réven aztán a CIL III pótkötetében 10489 sz. alatt találjuk. Mikor a Milacher-féle ház 1890 körül gazdát cserélt, átalakítása alkalmával a követ Wagner János műépítész felvitette rózsadombi villájába, de kérésemre 1901 április havában a legnagyobb készséggel átengedte az aquincumi múzeumnak. A felirat betűi kopottak, de még megőrizték a vörös festék halovány nyomait. * V. ö. Budapest Régiségei Vll 27. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents