Budapest Régiségei 8. (1904)

Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban 85-157

Ill ásás közben, 40 cm. mélyen akadtak egy i8'6 cm. hosszú szárnyas vésőre, melyet Császár Árpád tanár a M. N. Múzeumnak ajándékozott. (Rég. N. 119/1898.) A várostól délkeletnek fekvő gazdasági legelő homokbuczkái közt, a két patakmalom tájékán vaskori régiségek fordulnak elő, melyekből a nyolczvanas években Závodszky István 16 háromélü s közönséges köpüs bronz nyilcsúcsot, 6 gombos és stilusalakú bronztűt (hossz. 772, 8, 9*4, 11 cm.), egy domború bronzlemezt (edényrészt?) és spirális sodronyból fél karpereczet szedett össze régészeti sétái alatt vasfibulával, nyílcsúcsokkal, vasvésővel, kova- és obszidián szilánkokkal együtt. Gyűjteményének megvételével a M. N. Múzeumba kerültek. (Rég. N. 2/1896.) * A Csörszárök mentén Gödöllőtől Dunakeszig Mogyoród a közbeeső hely. Itt is maradt nyoma a bronzkori népnek. Egy 2T2 hosszú bronzcsákányt Schieffner János gyűjteményéből szerzett a M. Nemz. Múzeum. (Rég. N. 67/1876. 26.) A csákány a rákospalotainak a változata, a korongos fok tüskéje azonban erősebb, Egy finomabb agyagból, de nem korongon készült, 3 bütykös füllel ellátott s pontdiszítésü csésze Závodszky István gyűjteményébe került. (L. Naplóját 1871. év 43. sz. a.) Délnyugotra az ócsai, alsónémedi, peregi stb. csoporthoz egy pár szórványos lelet szolgál összekötő kapcsuk Pécseién 1864 szept. havában a vaspályái átfúrásokban tömegesen találtak jobbára eltört hamvvedreket s egy egyenesen fekvő csontvázat, a mi azt sejteti, hogy — a mennyiben csakugyan hamvvedrek voltak ezek — csak a vaskorból valók, a mikor már tömegesebbek az emlékek.

2 Mint fönnebb említettük, a kő- és vaskor közti időre, a bronzkorra, a leletek közül egy sem utal teljes határozottsággal. Monorról egy i6y

2 cm. magas, 2472 cm. átmérőjű, oldalán rézsútos rovatdiszítéssel ellátott két kisfülű, feketére égetett urnafedő tálat, egy öblén három domború párhuzamos vonaldiszítésü, kétfülű kisebb hamvvedret (mag. és hasbősége 1 $ I

/

2 cm.) s egy 672 cm. magas bögrét ajándékozott a N Múzeumnak Burján János. (Rég. N. 8^/1866.) Délfelé a legkeletibb őstelep volt Gomba, mely még a kőkorba nyúlik vissza. Erről már előzőleg részletesebben szóltunk. Északon Vácz felé ismét néhány szórványos lelet fordul elő. Ikladrót egy edény került néh. Kubinyi Ferencz gyűjteményébe s innen a M. N. Múzeumba.

3 Domony határából, egy kis vízmosásban, Bernáth Gyula földjén 1 Závodszky Naplója. 1880. év 5, 7, 12, 18. — 1881. év ?, 8. — 1882. év 1, 5, 6. — 1885. év 1, 2, 6, 7. — 1884. év 8. — 1885. év 2. — 1887. év 9, 12. — 1888. év 2, 14, 18, 19, 25. — 1889. év 2, 6, 10. — 1890. év 4. sz. (Rég. Lev. 60/1896.) 2 Arch. Közi. IV. 168. 5 Arch. Közi. II. k. 95. 1. LI. tábla, 51. sz. Budapest Régiségei. VIII. 20